Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében

* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN *

1820 előtt vizsgálunk.10 Egyetlen egy esetben tekintettünk el az 1820-as dátum zárópontként való értelmezésétől, mert a 4.2.7-es fejezetben egy olyan összeírást közlünk, amelyik 1817 és 1831 közötti időszakról szolgáltat adatokat. Ha viszont nem adnánk közre a teljes forrást, akkor az értelmezhetetlenné vált volna.

A békési egyházmegyét az évszázadok során többféleképpen is hívták. 1734-ben a II. Carolina resolutio rendelkezései alapján hivatalosan is békési egyházmegye („Békési senioratus”) lett a neve, amelyet 1821 után Békés-bánáti egyházmegyére módosítottak.11 AII. Carolina resolutio értelmében 1734- ben a békési egyházmegye a következő egyházközségekből állt: Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Algyő, Békés, Gyula, Öcsöd, Szentandrás, Gyoma, Tarcsa, Fás, Vésztő, Doboz, Vári, Gyarmat, Nagyzerind, Bélzerind, Vadász, Ágya, Erdőhegy, Gyorok, Sebes (vö. 4.1.5. fejezet). A gyülekezetek száma az évtizedek során többször is változott, de földrajzi kiterjedése nagyjából folyamatosan a Körös - Maros közötti területre korlátozódott. A földrajzi határok annyiban módosultak, hogy a 16-17. század során a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye még önálló esperesség volt, 1734 után viszont megszűnt, és egyes gyülekezeteit a békési egyházmegyéhez csatolták.12 A türelmi rendelet kihirdetése után a Marostól délre eső részeken is létrejöttek új egyházközségek. Ezáltal a Bánság is a békési egyházmegye része lett. 1820-ban a következő egyházközségek tartoztak az egyházmegyéhez: Ágya, Battonya, Békés, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélzerénd, Borossebes, Debeljácsa, Doboz, Erdőhegy, Feketegyarmat, Gyoma, Gyorok, Gyula, Gyulavári, Hódmezővásárhely, Kispereg, Köröstarcsa, Liebling, Magyarittebe, Makó, Mezőberény, Nagyzerénd, Öcsöd, Pankota, Reformátusdombegyháza, Reformátuskovácsháza, Rittberg, Szentes, Vadász, Vésztő. Világi közigazgatás szempontjából a területe Csongrád, Csanád, Békés és Arad vármegyékre terjedt ki, majd 1781 után Temes és Torontál vármegyékben is megszerveztek néhány egyházközséget, illetve a Németbánsági Határőrezred igazgatása alá eső vidéken is megalakult egy gyülekezet.13

A római katolikus egyházkormányzás szempontjából három püspökség foglalkozott a békési egyházmegyével: a Csanádi, a váradi és a váci. A katolikus-református konfliktusok rendszeresek voltak, mert több vegyes felekezetű település is létezett, ezért a katolikus egyház folyamatosan készített iratokat a kálvinistákkal kapcsolatban. A szentesi és hódmezővásárhelyi katolikusok

10 Hegyi, 2019,13. Kis, 1992, 79-81.

11 Kis, 1992,69.

12 Barcsa, 1908, 86. RÁcz, 1880, 94-97. Nagy-Cs. Szabó, 2000, 55.

13 Hegyi, 2018a, 84-86.

10