Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

Történeti névtárunk, a közlés módja

A traktusnak eleinte 10, 1813-tól 8, 1830-tól már csak 4 ülnöke, tanácsbírája (assessor) volt,12" őket külön nem lajstromoztuk, az egyes lelkészek adatainál jelezzük e viselt tisztséget. 1770 előttről csak elvétve szereztünk tudomást egy-egy lelkész ülnöki tevékenységéről, 1770—1849 közötti gyűjtésünk azonban teljesnek tekinthető. Nem szerepeltettük adattárunkban a tiszteletbeli (honorarius) egyházi ülnököket. Budai Ezsaiás kollégiumi professzor, későbbi püspök 1810. szeptemberétől viselte e tisztséget rövid ideig, Héczei Pál középszolnoki traktuális jegyző, majd ottani esperes viszont 1819-től kezdve két évtizeden át.

Bizonytalan kronológiai adatainkat kérdőjelek követik (pl. 1712 ?), esetenként ~ szimbólumok közé kerültek (~1714—1718~), vagy kerek zárójelek között szerepelnek (1832).

Néhány lelkészünk neve mellett az 1633-as évszám idézőjelek közé került („1633”), ugyanis a legkorábbi traktuális jegyzőkönyvünkben szereplő 1633. évi lajstrom tulajdonképpen 1633 után (többnyire az 1630-as években) tevékenykedő lelkészekre utal.

Szögletes zárójelek között szerepeltettük azon adatsorokat (személy és állomáshely), akik a helységnév azonosságok miatt bizonytalan tételeknek minősültek ([...]).120 121 Ezek kivétel nélkül a 17. században működő lelkészek, emléküket a kerületi jegyzőkönyvek ordinációs jegyzékei örökítették meg. A jegyzőkönyvek zömében követhető módon, traktusról traktusra haladva jegyezték fel az ordinálandók neveit és leendő eklézsiáikat, néhány esetben azonban kaotikusán, rendszer nélkül haladtak a felsorolásban, így például nem tudhatjuk, hogy Mezőpetriről, Monospetriről, Gálospetriről vagy Lövőpetriről van-e szó az adott jegyzékben feltűnő Petri számbavételekor. Néhány esetben, egyéb — köz/helytörténeti — támpontok figyelembe vételével nagy bizonyossággal ki tudtuk zárni a vélhetően nem az Érmellékhez tartozó adatokat (pl. Apáti, Kenéz, Keresztúr, Tarcsa vonatkozásában).

Amennyiben egy (lelkészi, rektori, leánytanítói) működésnek kezdő vagy záró évét nem ismerjük, úgy nagykötőjel előzi meg, vagy követi az ismert évet, időszakot (pl. —1763—, vagy 1832—, vagy —1769—1783 stb.)

Az egyes személynevek alakja tekintetében a levéltári forrásainkban szereplő formákat részesítettük előnyben, szükség esetén kerek zárójelek között megadtuk a további névformákat, illetve utalókat is készítettünk.

Az 1770 előtti adataink túlnyomó többsége éves pontosságú. Az 1770 utáni traktuális gyűlési és vizitációs jegyzőkönyvekből nyert információk lehető120 Az 1821. évi Generális Konvent óta érvényesült az ülnökök számát tekintve a felsőbb akarat.

121 Abrány (Ér-, Vedres-), Kereki (Kis-, Nagy-), Petri (Mező-, Monos-, Gálos, Lövő-), Semjén (Ér-, Kálló, Kér-), Szentmiklós (Hegyköz-, Kraszna-, Oláh-, Török-), Széplak (Berettyó-, Szamos-, Tenke-), Újváros (Avas-, Balmaz-, Székelyhíd-).-77-