Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

A traktus lelkészeinek iskolázottsága

latba állásukkor ők neo-academita/új-akadémita megjelöléssel szerepeltek ...de nyílván akadémita volt példának okáért albisi Bőd Zsigmond is, kinek 1797. évi halálakor a traktus jegyzőkönyve arról is tudósított, hogy az elhunyt Heidelbergben tanult. Az 1686-ban ordinált Gyarmati Zsigmond későbbi szentimrei lelkész nevét szintén hiába kerestük az adattárakban, ám debreceni tanulmányait követően a subscriptiós jegyzőkönyv utólagos bejegyzése szerint salutavit academias Belgicas. Huszti László bályoki, majd margittai lelkészt is hasztalan kerestük a peregrinusok között, ám az ottani emlékezet szerint Clarissimus volt és post reditum ex Academiis lett bályoki pap. A szilágyi egyházmegye akadémita lelkészeinek számbavétele azonban világossá tette, hogy Huszti inkább volt szélhámos, mint tudományra szomjas peregrinus diák.98

Többeknél azt jelezték forrásaink, hogy Bécsben jártak. Ez jelentheti azt is, hogy nyelvet tanultak, vagy tapasztalásra mentek, de azt is, hogy a napóleoni háborúk idején bevezetett tiltások idején Bécset jelölték meg úticélként, majd illegálisan valamely német akadémiát látogatták (beiratkozás nélkül).99 Szele Imre 1830 körül a Bécsi Akadémiát látogatta meg, s ezzel az információval sem volt mit kezdjünk, hiszen az amúgy is csak evangélikusok által látogatott Bécsi Protestáns Teológiai Intézet hallgatói között természetesen nem szerepel.100

Néhány esetben a peregrinus adattárakban szereplő célintézmények sorát kiegészíthettük más forrásokból szereplő információkkal, így például apa és fia adatsorait is: id. Fazekas István későbbi esperes (1796—1812) csak Bernben iratkozott, ám epitáfiumának felirata szerint Genfben, Bázelben és Zürichben, az ottani egyetemeken is megfordult. Fia — ifj. Fazekas István - Marburgban iratkozott, ám életrajza szerint Göttingában is tanult.101

E bizonytalan eseteken átlépve, természetesen sokkal érdekesebb kérdés 175 akadémita lelkészünk tanulmányainak a színtereit áttekinteni. A 175 fő egy része több nyugati felsőoktatási intézményt is meglátogatott, a beiratkozások száma így jóval magasabb akadémitáink számánál, éspedig :

A legtöbben Németalföld egyetemeit és akadémiáit látogatták, 51-en Franeker, 45-en Utrecht, 18-an Leiden, 14-en Groningen, ketten Harderwijk és egy fő Deventer oktatási intézményeibe iratkoztak be. Összesen 131-en.

A német egyetemek és főiskolák közül az Odera menti Frankfurt teológiai fakultására 15-en, Göttingába 13-an, Heidelbergbe 10-en, Brémába, Erlangenbe és Marburgba egyaránt 7-en, Jénába és Wittenbergbe hatan-hatan iratkoztak. Összesen 71-en.

98 Az Yirmelléki Traktus... 2018. 187-188.; ZSIGMOND ATTILA: Akadémita lelkipásztorok a szilágyi traktusban (16. század - 1821). Doktori dolgozat / Babes-Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar. Kolozsvár, 2021. 192.

99 A korszakban peregrinálni óhajtó ifjak lehetőségeiről ld. BARCSA 1908. II./127—130.

100 SZÖGI László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon 1789-1848. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 20.) Bp., 2013. 359-363.

101 Molnár 1885. 211-215.-64-