Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

Az Ermelléki Egyházmegye egyházközségei és lelkészei

sunk egy teljes évszázad leforgása alatt mindössze csak egy-két lelkész ordinációjának kapcsán szól, holott ilyen hosszú idő alatt akár tucatnyi lelkésze is lehetett az illető településnek. Ezért is, a 17. század során a traktusban működött lelkészeinknek vélhetően csak töredék részét ismerjük.

Debreceni Ember Pál munkája a 17. század legvégének egyházi állapotát és az azt megelőző, még az emlékezetben lévő tényeket rögzítette. Az Érmelléki Egyházmegye 52 magyar ajkú református anyaegyházközségét sorolja fel Czeglédi Pál esperes (1698—1709) adatközlése nyomán. 5 Az etnikailag vegyes vidéken a 17. század első felében még továbbélő protestáns magyarságról már szó sincs tudósításában, ugyanakkor 17 román ajkú református egyházközségről tesz említést. Ez utóbbiak közül hét a századforduló tájékán is élő volt, további tíz pedig a váradi római katolikus egyháznak a románság körében végzett, erőteljes katolicizáló buzgalmának friss áldozata volt.'6

Az erdélyi és partiumi görögkeleti románság körében a református fejedelmek által elindított 16/17. századi reformátori programmal többen is foglalkoztak. A bihari románság kapcsán ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a protestantizmus felé nyitó mintegy kéttucatnyi közösség — az erdélyi állapotokkal ellentétben — egyházi életének egészében elfogadta a református hitet és a (debreceni) református püspöki kormányzást. 8 A témával foglalkozók figyelmét mintha elkerülte volna Jakó Zsigmond véleménye, mely szerint a Kéglidé kijelentős számú magyarság beolvadása azonban éreztette hatását a£ ottani románság lelki habitusán is. A népkeveredéssel magyarázható ugyanis, hogy a rézaljai románság lelkében mélyen gyökeret vert a misztikus elemekkel telített orthodoxiától oly messzire álló „magyar vallás”, a puritán kálvinizmui,... Nem lehet véletlen, hogy a reformációnak ez a hazánkban kizárólag csak magyarok közt elterjedt ága a laksági és rézaljai románság körében annyira meggyökeresedett. Azt hisszük, hogy a kálvinizmus iránti megértés jelentős számú magyarság beolvadásának a következményei; (Ld. az alábbi térképről leolvasható adatokat is). A református missziós területnek számító Érmelléki Egyházmegyében legkésőbb 1614-től léteztek román nyelvű egyházközségek, ezekbe történő ordinálásokról a kerületi jegyzőkönyvek 1631—1686 között tesznek említést.75 76 77 78 79 80 Mindazonáltal források hiányában nem tudhatjuk, hogy tényleges tanításbeli egységről vagy pusztán a

75 Debreceni Ember 2009. 461-463.

76 Uo. 463.

77 BUNYITAY 1892. 32—34.; JUHÁSZ István: A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár,

1940.; DUMITRAN, AnA: Az erdélyi románság egyháza a 17. század elsőfelében a protestáns modell és a megújulás igénye között. „Eklézsiáknak, egyházi szolgáknak egyetlenegy dajkája” Tanulmányok Bethlen Gábor egyházpolitikájáról. Szerk. DÁNÉ VERONKA-SZABADI ISTVÁN. Debrecen, 2014. 11-29.

78 SZABADI ISTVÁN: Bethlen Gábor oklevele partiumi román református lelkészek számára (1614. február 17.). KRE 100. Tanulmányok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának századik évfordulójára. Szerk. EmŐDI András. Nagyvárad, 2020. 293—303.

79 JAKÓ 1940. 137-138.

80 A legkorábbi: 1631-Tataros, az utolsó: 1686-Terebes.-36-