Dáné Veronka - Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület Zsinati iratai I. 1578-1735 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 24. (Debrecen, 2022)
Bevezetés
BEVEZETES 17 1650 Debrecen (semigeneralis 1650 Szatmár 1650 Tasnád 1651 Kálló 1651 Piskolt (semigeneralis) 1652 Várad 1653 Nagybánya 1654 Szatmárnémeti 1655 Debrecen 1656 Szatmár 1656 Böszörmény (semigeneralis) 1657 Bátor 1657 Nagybánya 1659 Kálló 1661 Csonkapapi 1662 Debrecen 1664 Debrecen 1665 Matolcs 1666 Szatmárnémeti 1666 Bihar (semigeneralis) 1667 Kálló 1668 Fehérgyarmat 1669 Beregszász 1669 Csatár (semigeneralis) 1671 Debrecen 1673 Diószeg 1675 Császári 1676 Zilah 1677 Debrecen (semigeneralis) 1677 Bér ettyóúj falu 1678 Nagyiéta 1679 Szoboszló 1680 Debrecen (semigeneralis) 1680 Feketeardó (semigeneralis) 1680 Püspöki (semigeneralis) 1681 Margittá 1686 Avasújváros 1686 Debrecen 1688 Kölese 1689 Nyírbátor 1692 Károly 1693 Zilah 1694 Matolcs 1695 Erdőd 1696 Diószeg 1697 Rácböszörmény 1699 Kraszna 1700 Debrecen 1701 Huszt 1702 Nyírbátor 1705 Tarpa 1706 Piskolt 1708 Matolcs 1709 Kálló 1710 Bagamér 1711 Szatmár 1712 Debrecen 1713 Csatár 1714 Felsőbánya A zsinatot befogadó helységek közül Debrecen és Várad messze kiemelkedik (lásd az alábbi diagramot). Előbbi 1714-ig húszszor, utóbbi 1660-as elfoglalásáig tizennyolcszor szolgált a szinódus helyszínéül, elestéig azonban egyértelműen az utóbbi dominált. Az 1686-os avasújvárosi zsinat e tekintetben is változást hozott: ettől kezdődően ugyanis a következő zsinat helyét a folyó zsinat határozta meg, és hirdette ki. A zsinattartás újbóli engedélyezését és az 1743-as első zsinatot követően a helyszín az egyházkerület és egyben elvileg a püspök székhelye, Debrecen lett.
