Dáné Veronka - Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület Zsinati iratai I. 1578-1735 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 24. (Debrecen, 2022)

Jegyzőkönyvek

1633 160I-I7OO 133 Kivétel A fiatalasszonyoknak egy-két évig szabad aranyozott ingvállat, patyolatot hor­daniuk, de a túlzó pompát kerüljék. XXII. Ecclesias seniores annuatim sine intermissione visitent, et fide mediante serio de doctrina, officii sedulitate, vita et moribus pastorum, totiusque eorum familiae inquiratur, secundum art. 65 in Majoribus. Et quia omnium ordinum homines multum a pietate degenerasse videmus. Sunt qui ministerium, aut victus aut luxus gratia tantum subeunt, subductis vulpinis palliis plurimum gaudent, parum curantes codices sacros, instar fartorum, mansorum hinc inde congestas rapsodias ad populum sine delectu loci et temporis recitant, eoque auditores suos defraudare solent. Tales ut diligenter a visitatoribus examinentur, et si libris ad ministerium necessariis caruerint, vulpina autem pelle subductum pallium habuerint, pallium istud a seniore vendatur, et Sacer Codex aliique libri necessarii precio illius curentur, aut ab officio tales suspendantur, sancta decrevit Synodus; non enim sunt tales digni qui pro pastoribus habeantur. Vide art. 42 in Majoribus. (Varadini 1629.) Az esperesek az egyházközségeket évente látogassák és lelkiismeretesen vizs­gálják meg a lelkészeket szolgálatuk, saját és családjuk életvitele, erkölcse te­kintetében, a Majores 65. cikkelye szerint. Hasonlóképpen látjuk, hogy minden rendű emberek közül sokan a kegyességtől elfordultak. Vannak olyanok, akik a lelkészséget megélhetés vagy a gondtalan élet kedvéért vállalták, jobban örülnek a rókaprémes köpönyegnek, a szent könyvekre pedig kevéssé van gondjuk. Értel­metlen és megfontolatlan, innen-onnan összeszedett, a helyre és alkalomra való tekintet nélküli prédikációkat mondanak, és így híveiket megkárosítják. Az ilye­neket az egyházlátogatás alkalmával vessék alapos vizsgálat alá, és ha a lelkészi hivatáshoz szükséges könyvekkel nem rendelkeznek, rókaprémes köpenyeggel viszont igen, utóbbit az esperes adja el és az árából Bibliát és más szükséges köny­vet vásároljon, vagy az ilyeneket hivatalukból függesszék fel, mert nem méltók a lelkészségre. Lásd a Majores 42. cikkelyét. (Várad zsinat, 1629) XXIII. Si quis ministrorum alicubi propriam domum comparaverit, vel aedificaverit, aut nobilitaverit, ne parochialem propriae domus causa deserat, imo ut in parochiali habitet, sub poena privationis jubetur. Quod si vero illinc discesserit, et inquilinos in propriam domum introduxerit, salarium, pastori legitimo loci illius, a domo sua, sive per se sive per inquilinos solvere tenebitur. (Rivulini 1616.)

Next

/
Thumbnails
Contents