Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)
1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.3. Jegyzőkönyvvezetés a békési egyházmegyében
jegyzőkönyvet kell vezetni és az egyházlátogatások során feltett kérdéseket szintén külön protokollumba kellett vezetni.21 Az 1791. évi budai zsinat 9. kánonja megerősítette a kialakult gyakorlatot és minden egyházkerületet és egyházmegyét kötelezett jegyzőkönyvek vezetésére, és külön felhívta az esperesek figyelmét arra, hogy az egyházmegyei levéltárban irattári rendet kell kialakítaniuk.22 Az esperesek évente kötelesek voltak az egyházkerület számára írásos beszámolót készíteni az egyházmegyében történtekről, de ezek elkészítését gyakran szabotálták.23 Szintén a budai zsinat kánonjaiban szerepelt, hogy az egyházmegyék kötelesek az egyházkerület utasításait végrehajtani, amely azt jelentette, hogy a superintendenstől, főjegyzőtől vagy a főgondnoktól rendszeresen kaptak körrendeleteket.24 25 A vezetői feladatok megkövetelték egyéb írásos dokumentumok készítését is, így például az esperes körleveleket intézett a lelkészekhez, a napi ügyekről úgynevezett esperesi naplót vezetett, a gyülekezetek vezetői leveleztek az esperessel, a vitás ügyekről beadványokat, jelentéseket, panaszokat készítettek.23 1781 után ismét általános gyakorlattá vált az egyházlátogatás is, így a legtöbb egyházmegyében vizitációs jegyzőkönyvek készültek.26 A békési egyházmegye első jegyzőkönyvében az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvein kívül megtaláljuk a gyülekezetekbe exmittált lelkipásztorok jegyzékét, eskümintákat, a prédikátorok díjleveleit, a beiktatott rektorok névsorát, az egyházmegye számadásait és az erdélyi fejedelmek által a kálvinista lelkészek nemességével kapcsolatban kiállított oklevelek jegyzékét. 1884-ben és 1886-ban Szeremlei Sámuel ezekhez egy új címlapot és tárgymutatót készíttetett. A felsorolásból és a fentebb említett egyházi törvényekből látható, hogy a protokollumban megtalálható irattípusok — az erdélyi fejedelmi oklevelek kivételével — egytől egyig az esperesi feladatkörhöz tartoztak. Ez azt jelenti, hogy a békési egyházmegyében az egyházi törvények előírásaiban szereplő ügymenetet betartották, de az írásbeliség alacsony foka miatt az iratok nagyon leegyszerűsített formában készültek el. Ez magyarázza meg azt, hogy az egyházmegyei gyűlésekről — formai értelemben — valódi jegyzőkönyvet nem készítettek. A békési egyházmegyében a 18. század végére az ügykezelés professzionalizálódása figyelhető meg, mert ekkor fokozatosan szétváltak az irattípusok: 1787-ben megnyitották a valóban csak az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyveit 21 Tóth, 1964, 68. 22 Révész, 1860,58-62. 23 Barcsa, 1908,122. 24 Révész, 1860, 58-62. 25 Molnár, 1989, 328-333. 26 Bárth, 2017,13-14. 8
