Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)
1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.8. Díjlevelek
coadjutorként említik. Ha Szappanos világi gondnok lett volna, akkor nem állapították volna meg az éves fizetését, tehát Dobsához hasonlóan ő is segédlelkész volt.60 Az egyházmegye lelkészi névsorában utólagos bejegyzést fűztek Kocsi Tamás dobozi lelkész nevéhez. Ezek szerint a lelkipásztor gonosztevő lett, de pontos bűnét nem jegyezték föl. A szakirodalom erről csak annyit tud, hogy 1722-ben a faluban többen is tanúskodtak a lelkipásztor ellen.61 A névsorban találunk arra példát, hogy az egyházmegye csak évekkel az egyházkerületi ordináció után kebelezett be valakit: 1713. június 8-án a csatári zsinaton Lenthi Pált Hódmezővásárhelyre ordinálták62, de az egyházmegye csak 1718. november 15-én iktatta őt be a lelkipásztori karba. A lelkészi névsor 24. oldalán egy olyan szövegrész is szerepel, amely nem az ordinációs lista része, hanem valójában egy egyházmegyei gyűlésen történt választások jegyzőkönyve. Ezek szerint egyházmegye 1728-ban új esperesnek választotta Olcsai Andrást. Ennek köszönhetően változott az egyházi főjegyző személye is: Pápai Ferenc szentesi lelkész lett a nótárius. Az esperes és a jegyző mellett tanácsbírói hivatalt viselt: Páti Miklós, Vecsei György és Sukorói István. Néhány esetben előfordult, hogy a lelkész nem a bekebelezésekor írta alá az egyházmegye protokollumát, illetve a lelkész helyett az esperes írta be a prédikátor nevét. Nagy valószínűséggel az ordinációs jegyzékben szereplő lelkipásztorok ordinációjának dátuma nem minden esetben valós, amelyet Boros István bejegyzése mutat, ugyanis más forrásokból63 és a szakirodalomból64 tudjuk, hogy Magyarittebén 1776-ban még nem létezett református gyülekezet, a jegyzőkönyvben szereplő beírás szerint mégis 1776-ban nevezték ki őt Magyarittebére lelkésznek. 1.8. Díj levelek A békési egyházmegye első jegyzőkönyvében lelkészi díjlevelek is találhatók. A díjleveleket tartalmazó lapokat 1884-ben Szeremlei Sámuel kiemelte a jegyzőkönyvből, és új sorrendben helyezte azokat vissza. Az 1729-ben készült tartalomjegyzék szerint ezek a díjlevelek nem egymás után következtek, hanem közöttük állt a rektorok névsora. Kis Bálint 1836-ban azt állította, hogy az 1712- ben illetve 1714-ben Szentesen tartott egyházmegyei gyűlésen Kábái Dániel 60 Kis Bálint is észrevette a terminus kettős értelmezését, mert az egyházmegye 1771-ben hozott határozatai alapján feltételezte, hogy már ekkor volt világi gondnoka az egyházmegyének, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a határozat szövege szerint a coadjutort az esperes segítőjének, tehát ebben az esetben az egyházi jegyzőnek kell tekinteni. Kis, 1992, 112. 61 Erdmann, 2002, 50. 62 TtREL I.l.a.2. p. 229. Tóth, 1894, 95. 63 TLN 1. kötet 64 Szekernyés, 2013,202. 16
