Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Berettyószéplak

* BERETTYÓSZÉPLAK *

[BERETTYÓSZÉPLAK]

A

Helvétziai Vallástételt követő Berettyó Széplaki Ekklésia Históriája 1826lk Esztendőbenn Apr. 10kcnn készíttetett Bartha István oda való Prédikátor által

Széplak

A Helv: Vallástétel tartó Berettyó Széplaki Ekklésia Históriája a Reformatiótól a mostani időig.

Előre való jegyzések:

Nagyonn lehet sajnálni, hogy az Ekklésiáknak azok nélkül a kútfők nélkül kell el lenni, a mellyekből a magok régi történeteiknek változásaiknak, és állapotoknak esméretét meríthetnék. Hlyen kút fők volnának, először: a Matriculák, másodszor: az Ekklésiák külső állapotját illető Jegyző Könyvek. Ezek volnának azok a Könyvek, mellyekből valami világosságot lehetne meríteni, a magános Ekklésiáknak állapot jókról, azoknak Reformáltatásoknak idejére, környűi állásaira, segítő eszközeire, Külső és Belső Javaira, Lelki Pásztoraira, Oskolai Tanítóira nézve. De a Matriculáknak, az az a Születtek, Házasodtak, és Meg holtak Neveinek bé írására rendeltetett Könyveknek a Reformata Ekklesiákbann való közönséges el kezdése - ki vévén némelly nagyobb Ekklésiákat — a 18k század közepére, vagy annál fellyebb valami kevéssel esvénn, a magános Ekklésiák Reformáltatásának idejéről, Reformatoriról, a Reformatio előtt való állapottyáról, Népességéről, Elsőbb Papjairól a Reformatió kezdete utánn semmi világosságot venni nem lehet. — Az Ekklésia külső állapotját, Hellybeli Igazgatása módját illető Protocollumai pedig az Ekklésiáknak még ennél is inkább el mellőztetvénn, úgymint a mellyek nélkül még mais nagy része az Ekklésiáknak szűkölködik, ritka magános Ekklésia az a melynek régibb külső állapotjáról, dolgainak meneteléről, viszontagságairól, Pátronusiról, Külső Javairól s.a.t. a maga tulajdon Documentumiból valamit ki lehetne jegyezni.

A magános Ekklésiák régibb állapotának ki nyomozásábann tehát, — minthogy magoknál a magános Ekklésiáknál kút főre vagy eggy átaljábann nem, vagy igen tsekéjre lehet találni, — azoknak írásaikhoz kell fojamodni, kik közönségesenn a Reformatió Históriájának ki dólgozásánn fáradoztak. De ez a kútfő is igen száraz a magános Ekklésiák régi állapotának, és változásának le irásábann, mert a mellett hogy a Reformatió Históriája, közönségesenn véve is azt, mind ez ideig igen hijjános, azok a kik azt- 302-