Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Hegyközszentimre

* HEGYKÖZSZENTIMRE *

§ 5. Kik voltak eleitőlfogva a Prédikátorok?

Minekutánna az 1° §ban azonn T. Prédikátoroknak Neveik a kik ezenn Ref. Szent Ekklésiábann szolgáltának 1633k esztendőtől 1740lg ezenn szempontból feljegyződtek, hogy némelly tekintetbenn bizonyittsák azt, hogy itten ez időközi alatt volt, sőt hihetőképpen virágzott a Helvétziai Vallástételt követő Ekklésia: már ezenn Czikkellybenn tsak azonn T.T. Prédikátorok Nevei jegyződnek fel, a kik 1745k esztendőtől fogva /:a mellybenn kezdődik Ekklésiánknak első Matriculája:/ a mai időkig szolgáltának itten = Így következnek:

1. T.T. Sukorói István Ur /:1745-1765:/

2. T.T. Bodoki János Ur Assessor /:1765-1768:/

3. T.T. GyőriJósefUr Assessor /:1768-1774:/ itt hóit meg.

4. T.T. Madas István Ur Assessor /:1774-1790:/ Létán Posta Mesterré

lett.

5. T.T. Köss János Ur Assessor /:1790-1798:/ itt hóit meg.

6. N.T. Szántó János Ur Tractualis Notarius, és 1812bcnn Esperest, fojtatta itten Hivatalát mint Ordinarius 1798“' fogva 1814®, akkor a Prédikátori Hivatal terheit fijának Szántó Dánielnek vállaira adta, és 1822‘k esztendőbenn Aprilis 9k napjánn mint 50 esztendős Prédikátor Jubileumot tartott.

7. Szántó Dániel /:1814-1824:/

Jegyzés: Ez a Szent Ekklésia tehát, melly az utolsóbb 79 esztendők alatt 7 Prédikátorokat számlálhat elő, 1569"’1 fogva 1745lg, és Így 176 esztendőkről Kántor Jánosi Istvánt is ide számlálvánn 10 tiz T.T. Prédikátoroknál többet nem említhet. — Figyelmetességet érdemel azombann, hogy ezenn Prédikátorok közzűl a N.T. Ér- és Berettyó Mellyéki Ekklésiai Vidéknek két Esperestjei voltának, kik közzűl Néh. N.T. Lévai Ferentz 1718 körül itten halvánn meg, N.T. Szántó János Ur pedig 1812bcnn itt tétetvénn Esperesté, 100 esztendők közi alatt kétszer volt, s lehetett H. K. Szent Imre Esperest Lakóhellyé.

§ 6. A Birtokos Földes Úrról

Ezenn Hellység, régtől fogva egy részetskéje a Meltos. Nagy Váradi Deák Szertartású Püspökség Uradalmának. Bírta mindazáltal ezt bizonyos ideig a Debreczeni Ns. Rf.tum Collegium is, a mint erről szólló Donationalis Levelét a Superintendentia Archívumában látni lehet, és a mint erről a régibb idejűek hallomásból most is tudnak itten valamit, de vissza került az a N.Váradi Püspökség birtokába és most is abbann vagyon. — A mi a Helv. Vallástételt követő Ekklésia állapotját illeti ezenn Uradalom alatt, bizonyos, hogy soha ittenn a Reformátusok a Méltóságos Földes Uraság- 287 -