Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Érolaszi

* ÉROLASZI *

[ÉROLASZI]

Az Sváb Olaszi Helvétziai Vallást követő Ecclésia állapotának Le írása az 1824d,k Esztendőben

Ez a Helység, és Ekklésia vagyon az Ér, és Berettyó vizei között, Tekintetes Nemes Bihar Vármegyének Ér Mellyéki Járásában, és a Túl a Tiszai Helvétziai Vallást követő Fő Tiszteletű Super Intendentiához tartozó Ér Mellyéki Nagy Tiszteletű Tractus kebelében, — a Köbölkúti, Székelyhídi, Asszonvásári virágzó Reformáta Ekklésiák, a Fantsikai, Keresztúri, már nagyobb részint Oláh Hiten lévő Helységek és az elpusztúlt Apáti, és Védi Helységek, s régi Reformáta Ekklésiák Határaik között. —

Mikor ülték meg elsőben ezt a Helységet, s mikor formáltak itt legelsőben a Helvétziai Vallást követők külön gyülekezetei, nem tudatik —

Ember Pál ugyan a Magyar és Erdély Országi Ekklésiák Reformátiójáról írt, és az 1728dlk esztendőben Lampe Fridrich által világot látott Históriájának a 643dik Levelén úgy adja elő, hogy abban az időben is, azaz ez előtt százhuszonhat esztendővel is, valóságos és rendes Ekklésiájok volt Olaszi Helységében a Helvétziai Valláson lévőknek — de ezt erősítik ennek az Ekklésiának az 1789dlk esztendőben Törvényesen készíttetett két rendbéli Inqvisitionalis Levelei is, hogy tudni illik ez előtt mintegy 73 esztendőkkel ennek a Helységnek újjabban lett megűlése, és az előtt, ki tudja mennyi időkig, és esztendőkig pusztába való állása előtt is, virágzó Ekklésiájok, Tégla épületű Templomok, Parochiális és Oskola Házaik, Fundusaik, Szántó és Kaszálló földeik is voltak itt a Helvétziai Vallást követőknek — még pedig hogy tsak egyedül ezeknek, meg tetszik onnan, mert ezen fundusait az Olaszi Reformáta Ekklésiának a Köbölkúti Református Prédikátorok bírták, és használták minden háborgattatás nélkül az idő alatt is. és mind addig, míg Olaszi Helysége pusztán állott. —

Bizonyos továbbá, mind azon Inqvisitionalis Levelekből, mind a még most is élőknek beszédeikből az is, hogy az 1751dik esztendőben szállották, és ülték meg másod Ízben a pusztában állott Olaszi Helységét, még pedig először némelly szomszéd Helységekből, és Erdély Országból ki jött Helvétziai Valláson lévő emberek, mint Tegez István, Molnár János s.a.t. — azután pedig a Rénus mellyékéről ki vándorlótt egynéhány Augustai Vallást követett Svábok, a kikről neveződön osztán ez a Helység Sváb Olaszi Helységének. --209-