Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
Érmihályfalva .,
* ÉRMIHÁLYFALVA * hagyták, Mihályfalvára költözött lakossi: mert hogy három Helység, minden közöttök lévő legelő nélkül a régi időben ily szűk helyre szorította volna magát, gondolni sem lehet: ma is ritkák az egymáshoz nagyon közel fekvő falúk, kivált e mi Vármegyénkben. Az Ujj Városnak, és a Tóth falúnak bizonyos része, de nem egészszen, mint a protocollumba Írva van, és Mihályfalván is egy néhány apró teleketske, mely máig is Szabóltsi Szernek neveztetik Szabólts Vármegyéhez tartozott, hanem most az egész Helység határa Bihar Vármegyébe incorporáltatva van ... [kihagyott rész] fogva. Mihályfalva egész Helységének határa az újjabb felmérés szerént tészen mindöszve 17.163 Jugerumot, a Szabóltsi Ligettel edjütt, mely transactio mellett 1817dlk esztendő Januarius Hónapjában felmérődvén, a mostani Földes Urak, s Nemes Compossessorok közt felosztódott, és hova tovább a szép nyires erdő annyira pusztitódik, hogy nemsokára sovány és púszta homok lészen a ki irtott erdő hellyén. Fekete földjét a homoktól elválasztja a Helység alatt eredő, és a Helység derekát keresztül folyó Móka patakja, mely ásott csatornán foly a Semjéni határra. Lapájos földjét Mihályfalvának több hellyeken nagy folyó, és álló tavak bontják: mellyek közt a Nagy Mo(h)os észak felé a Penészleki határ szélbe, a Fűzék a Bánházi határ szélbe, legnevezetesebbek: ebből foly a viz két folyó tóba északról délre, mely folyó tavakon észak felé Tettes Bernáth Gedeon Urnák, napnyúgot felé a Méltóságos Székelyhídi Uradalomnak két kerekű vizi, őszszel, és tavaszszal használható malmaik vágynak. Ezek a tavak halat és tsikot adnak, sokszor meglehetős bővséggel. Van a Helység határában két szöllös kert. Egyik nap nyúgotra a Méltóságos Székelyhídi Uradalom földjén, tészen mindöszve 56 nyilakat. Hlyen nagyságú a másik észak felé, a Földes Uraknak, és több Compossessorok rátáján. A szöllön kivűl nevezetes productuma e határnak, mely mindenféle földi veteményt, közép szerű bővséggel megterem, a dohány, és a kender, mellyekkel itt hasznos kereskedés űzetik. Napkeleti, és északi óldalát szép makkos, és nyires erdőség fedezi, ezért tűzi fával bövölködik. Csert is szoktak hántani az Úraságok. Népessége e helységnek, minden vallású, nemzetű lakosokat egybe számlálván, a Nemesekkel az adó fizetőket, férfi és leány gyermekeket, Cselédeket tészen mind öszve 2368 lelkeket. Ezek közt az 1820dlkl Animarum Conscriptio szerént Helvétiai Vallástételt követők 2035.-192-
