Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Heves-Nagykunsági Egyházmegye
eg HEVES - NAGYKUNSÁGI EGYHÁZMEGYE to Ilona református (apa Bus Lajos decsi, Tolna megye, református lelkipásztor, anya Sipos Ilona, Sipos Pál fóti református lelkipásztor esperes leánya). A családban több lelkipásztor élt. Nagyanya, Sipos Ilonának testvére Sipos Pál szigetmonostori lánytestvéreinek férjei: Szappanos Károly kecskeméti v. o., Vörös Károly Dányi Gábor kiscsányi lelkipásztor, esperes, is lelkipásztorok voltak. Ugyancsak lelkipásztor édesanya Bus Ilona fél testvérének férje is: Szőnyeghy Sándor tassi lelkipásztor. Három testvér közül a legidősebb így örökli édesapjától a vitézi címet. Elemi iskolát Kiscsányban kezdi, majd édesapjának az első világháborúba történt bevonulása után az oszrói (Baranya m.) állami iskolában folytatja. Középiskolába a bonyhádi ág. ev. (I. o.), pécsi cisztercita rendi r. kath. (II-III. o.), szekszárdi állami (IV-V.), és a kecskeméti ref. (VI.-VIII.) gimnáziumokba járt s itt érettségizett jeles eredménnyel. Az iskola változtatgatásának oka az első három iskolánál a szerbek által történt megszállás következtében előállott határváltozás és szülőknek a megszállott területről meg nem szállott területre történt átköltözködése, a negyedik esetben pedig, a szerény fizetésű szülőknek, az intemátussal nem rendelkező Szekszárd helyett, intemátusos és olcsóbb gimnázium keresése. Három gyermek tanult egyszerre s a túlságosan magas magánházi ellátást megfizetni nem tudták. Kecskeméten az érettségi letétele után egy évig jogakadémián jogot tanul, majd Csikesz Sándor professzor biztatására és támogatására a debreceni tudományegyetem teológiai fakultására iratkozik be, melyet az egy jogakadémián hullgatott és alapvizsgával lezárt év beszámításával három év alatt végez el s 1930. szeptemberében jeles eredménnyel leteszi első lelkészképesítő vizsgát. Lelkészképesítő vizsga megszerzése után ugyancsak Csikesz Sándor egyetemi professzor támogatásával állami ösztöndíjat kap a bécsi Collegium Hungaricum-ba egy esztendőre, egyháztörténelmi tanulmányok folytatására. Ez idő alatt, a közben egyháztörténeti tanszékre kinevezett dr. Révész Imre professzor útmutatásai és segítségével munkálkodott a Staatsarchiv-ban, az állami levéltárban. Hazaérkezése utáni nyáron, 1931. júniusában jelent meg dr. Révész Imre támogatásával Vallás változtatások Magyarországon 1817- 1846-ig című dolgozata a Debreceni Protestáns lapban, majd pedig különlenyomatban. Két hónapi szünet után, hallei ösztöndíját elcserélte Deák Lajos akkori nagykállói segédlelkésszel a segédlelkészi állásért, hogy itthon maradjon és segédlelkészi állást kapjon (ekkor akinek nem volt ismeretsége, mivel csak illető lelkészeken keresztül lehetett segédlelkészi állásba jutni, ismeretség nélküli segédlelkésznek elhelyezkedni alig volt lehetséges és nem egyszer előfordult, hogy ösztöndíjjal külföldről hazatért segédlelkész állást nem kapott egy ideig legalább) Deák Lajos hallei tartózkodásának idejéig itt Nagykállóban segédlelkészeskedett Görömbei Péter tb. esperes lelkipásztor mellett, majd szeptemberben állás nélkül Debrecenben töltött egy hónapot II. lelkészképesítő vizsgára készülve. A vizsgát általános jó eredménnyel tette le. 311
