Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Szatmári Egyházmegye

cg SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE Eo

ben, másodikat 1920-ban tettem le. Az elsőt “képesített” a másodikat “Jól képesített” eredménnyel. 1921-ben Rápoltra választottak meg rendes lelkésznek, honnan 1939-ben szülő falumba Szatmárököritóra jöttem át. Feleségem Kerekes Irén, akit 1922. évben vettem feleségül. Egyetlen gyermeket adott az Isten, aki 1923. április 14.-én született. Irén.

Katonai szolgálatommal kapcsolatban megemlítem, hogy a III. o. katonai érdemkereszt a kardokkal, a Legfelső dicsérő elismerés a kardokkal, a II. o. ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt és a sebesülési érem birtokomban van. A kormányzó úr Ofőméltósága pedig átlagon felüli hadi teljesítményeimért tart. tábori főlelkésszé léptetett elő.

Szatmárököritó, 1942. szeptember 3.

*

Tiszabecs

Juhász Ferenc

Születtem 1894. ápr. 23.-á Kömörőben, Szatmár megyében. Szüleim egyszerű földműves emberek voltak. Gimnáziumi tanulmányaimat a szatmámémetii ref. főgimnáziumban végeztem, 1913-ban érettségizve. Ugyanezen év őszén Debrecenben beiratkoztam a theológiára.

1914-ben a világháború kitörvén, a 40 honvéd-theológus között jelentkeztem én is fegyveres katonai szolgálatra a debreceni 3-as honvéd gyalogezrednél, nov. 1.-én. 1914. dec. 1.-én mentünk tisztiiskolába Pestre, hol

1915. márc. 15.-ig voltunk, amikor is, mint hadapródjelölt őrmesterek, bevonultunk az ezredünkhöz Debrecenbe.

1915. május 18.-án mentem le az orosz harctérre az Erdős-Kárpátokba, ahonnan rövid idő múlva átmentünk az ezreddel az olaszfrontra, előbb az Alpesi magas hegyekbe, majd a Doberdóra.

1915. okt. 30.-án megsebesültem, amikor is a jobb tüdőmbe egy srapnell golyót kaptam, mely mind a mai napig is bent van.

Felgyógyulásom után, 1916. júniusában ismét az oroszharctérre mentem, ahol

1917. febr.-ig voltam, amikor is lementem dél Dalmáciába a tengerpartvédelemhez, ahol a forradalom kitöréséig voltam.

1918. dec.-ben, mint tartalékos honvéd főhadnagy szereltem le. Később még

1919. elején, a vörösök uralomra jutásáig Debrecenben őrszolgálatot teljesítettem.

1919. áprilisában lelkészi szolgálatra jelentkeztem és a püspöki hivatal által Balmazújvárosba lettem kiküldve helyettes lelkészként, ahol két hónapot töltöttem. Onnan Debrecenbe lettem áthelyezve Könyves Tóth Kálmán mellé hitoktató segédlelkésszé.

514