Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Heves-Nagykunsági Egyházmegye

es HEVES-NAGYKUNSÁGI EGYHÁZMEGYE to

Forró Imre Lajos segédlelkész

Született 1910. augusztus 26-án Kenderesen (J.Nk. Szolnok m.), mint Forró Imre és Ábri Eszter földmíves szülők gyermeke. Elemi iskolai tanulmányait a kenderesi református elemi népiskolában (1916-1920), gimnáziumi tanulmányait a kisújszállási református „Horthy” reálgimnáziumban végezte el (1920-1928), de még mint a klasszikus főgimnázium utolsó évfolyama és ott is tett érettségit 1928-ban.

Theológiai tanulmányait a debreceni „gróf Tisza István” Tudományegyetemen végezte (1928-1932), ahol első lelkészképesítési vizsgáját is tette 1932. szeptemberében jeles eredménnyel. írásbeli dolgozatának címe volt: „Vallástörténeti fogalmak és maradványok a Sámuel könyvekben”. Közben 1931. nyarán súlyos tüdővérzésen esett át és 6 hónapig kellett az Auguszta-szanatóriumban gyógykezelésben részesülnie, ami csak Főméltóságú Kormányzóné személyes jóindulatának volt köszönhető. 1932. július hónapot üdülés és német nyelv elsajátítása végett Klagenfurtban töltötte el, majd elnyerve a holland Stipendium Bemardinum curatoriumától dr. Kállay Kálmán professzor úr ajánlására a 3 évre szóló ösztöndíjat, I. lelkészképesítő vizsgájának sikeres letétele után 1932.október 1-én Fáber Kovács Gyula (Pápa) és Egeressy Lajos (Sárospatak) stipendista társaival az utrechti egyetemre kiutazva, ott folytatta theológiai tanulmányait és a holland egyházi és theológiai élet megismerését. 1933 nyarát Elberfeldenben (Wuperthal) töltötte el és az ottani Reformirtes Predigersemináriumban Pastor Hesse és Prof. Dr. Niesel előadásait hallgatta és élénk érdeklődéssel követte az akkor kialakult német egyházpolitikai küzdelem alakulását és a Machtergreifung következtében beállott belső német politikai fejlődést. Elberfeldből ellátogatott Kölnbe, Düsseldorfba, Barmenbe és Bonnba, ahol a híres svájci Barth teol.prof.-t is hallgatta.

1934. okt.-ben II. lelkészképesítő vizsgáját is letette jó eredménnyel Debrecenben. 1935 nyarán kollégiumi könyvtárban dolgozott és 4-ik stipendiumi évet kapott egyh. történeti levéltári kutatásra a franekerai akadémián járt egykori magyar diákok történetéhez. Levéltári kutatásainak kézirata feldolgozásra, illetve kiadásra vár, de a rendkívüli második világháborús idők miatt ez mindeddig nem volt megvalósítható. Ezzel a forrásgyűjteménnyel kapcsolatban birtokában van a holland-magyar szellemikulturális-theológiai kapcsolatokra vonatkozó adatok egész halmaza, mely szintén feldolgozásra vár. II.lelkészképesítő írásbeli dolgozatának címe volt: „Kálvin igehirdetése homiletikai, exegetikai és valláspedagógiai szempontokból”. A volt magyar Bemardiner-stipendistákra vonatkozólag is sok adatot gyűjtött össze.

1936. augusztusában végleg hazatért Hollandiából és előbb Kenderesen (1937-1938), majd Csökmőn (1939), Rétközberencsen (1939. XI. 1-től 1940. XII. 15-ig) és most miután Kenderesen község szolgálatában is töltött 10

266