Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Beregi Egyházmegye
C3 BEREGI EGYHÁZMEGYE so 1939. március 13-tól szeptember 1-ig Makón szolgáltam, mint segédlelkész. Innen választattam meg Mezőgecsébe /Bereg vm./ lelkipásztornak. Rajtam kívül még három testvérem van. Ezek közül egy, Murányi Árpád Tivadarfalván /Ugocsa vm./ szintén lelkipásztor. Mezőgecse, 1942. június 29. * Mezőkaszony Petneházy Gyula Születtem 1901. szeptember 4-én Hetyenben /Bereg megye/. Édes atyám Petneházy Gyula közép birtokos, édes anyám Sütő Mária. Szüléimét korán elveszítettem. Előbbit 1921. május 24-én, utóbbit 1917. február 22-én. Az el. iskolai tanulmányaimat /I.-V. o./ szülőfalumban, Hetyenben végeztem. A középiskola L—IV. o. a beregszászi m. kir. áll. főgimnáziumban, majd a VII és VIII o. a Tarpára menekült beregszászi m. kir. áll. főgimnáziumban végeztem el, hol 1921. július 14-én érettségi vizsgát tettem. Ezután a debreceni Tisza István Tudományegyetem theológiai fakultására iratkoztam be, de 1921. szeptember hó 30-án családi ügyeim intézése végett szülőfalumba Hetyenbe tértem vissza, mikor is a megszálló cseh hatóságok emberei letartóztattak és katonai szolgálatra vonultattak be. így theológiai tanulmányaimat meg kellett szakítanom és azt csak 1923 februárjában folytathattam, illetve kezdhettem újra. 1927. február 7-ik napjától Tiszapéterfalván teljesítettem segédlelkészi szolgálatot s majd oklevelem megszerzése után 1931. június 14. óta Mezőkaszonyban működök, mint lelkipásztor. Házasságot 1931. június 10-én Tiszapéterfalván kötöttem Bocskor Ida oki. áll. óvónővel, aki ma a mezőkaszonyi áll. óvodánál működik. Házasságunkból 2 gyermekünk született, István 1932. március 3-án és Mária Ida 1936. február 19-én. A megszállás ideje alatt előbb állampolgárság hiánya, /édes atyám Petneháza községben, Szabolcs megye született/ majd a Tarpán szerzett érettségi bizonyítványom külföldinek minősítve államsegélyben nem részesültem. Megélhetésemnél a nagyon nehéz anyagi körülmények között élő gyülekezetem áldozatkészségére voltam utalva. Mivel köztem és a gyülekezet között a lelki kapcsolat meg volt, gyülekezetem nemcsak megélhetésemről, hanem minden más egyházi szükségletről gondoskodott. így Isten segítségével generál javításban részesíthettük 1936. évben több mint 30.000 cseh korona költséggel a lelkészlakást, templomot és pótolni tudtuk a világháború idején elreqvirált 12 mm. harangunkat. 1938. szeptember 24-én cseh általános mozgósítás napján a cseh 12. tüzér ezredhez vonultam be, 51
