Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Beregi Egyházmegye
cs BEREGI EGYHÁZMEGYE eo Iskoláimat, illetve elemi iskolai ismereteimet a kölesei és a beregdédai református elemi iskolákban szereztem, melynek négy osztályát elvégezve, Édesanyám a szatmári református gimnáziumba íratott be. Ott szereztem meg az érettségi bizonyítványt is 1908. június havában. Középiskolai tanulmányaim befejezése után a theológiát a debreceni theol. akadémián végeztem s ott szereztem meg az első lelkészképesítő bizonyítványomat is. Ennek végeztével a theol. akadémiától kapott 1000 koronás stipendiummal az 1912/13 iskolai évet, azaz két egyetemi félévet a schweizi bázeli egyetemen hallgattam. Külföldről hazajőve, a Torontál megyei Nagykikindán lettem segédlelkész, hol mindössze az 1913-dik év második felét töltöttem, mert 1914 januárjában a nagybányai lelkész úr hívott el maga mellé segédlelkésznek. Alig félévi itt-tartózkodás után, 1914 júniusában a beregszászi gyülekezetbe kaptam meghívást, hol 1914. július 1-től 1916. május 15-ig voltam segédlelkész, amikor is a Bereg megyei Nagylónya község hívott el rendes lelkészéül. Nagylónyán is csak rövid három és fél évet töltöttem, mert boldogult elődöm, Kallós Tivadar elhalálozása után 1919 decemberében a beregszászi gyülekezet hívott meg lelkészéül, s ezt az állásomat 1920. febmár 1-én foglaltam el. Házasságot Nagylónyán kötöttem 1917. okt. 2-án, feleségül vevén Szeniczey János jószágigazgató Emma nevű leányát. Házasságunkból három gyermek született: István 1918. aug. 19-én, ki jelenleg nagyberegi segédlelkész, Márta, ki csecsemőkorában meghalt és Magdolna 1921. nov. 20-án, ki Indrikovits Olivér budapesti mérnök felesége. Azóta Isten segedelmével itt teljesítek szolgálatot, melyet időközben csupán az zavart meg, hogy 1923. év áprilisában a cseh hatóságok kiutasítottak és karhatalommal áttettek a triánoni határon. 8 hónapi kényszerű távoliét után 1923 decemberében sikerült ismét visszatérni gyülekezetem körébe, mely ez idő alatt őszinte szeretetének megható tanújelét adta. A cseh megszállás nehéz éveit az egyház külső és belső építését illetőleg sikerült eredményesen kihasználni. Isten segedelmével felépítettük 1.200.000 cseh korona költséggel az 1918. évben leégett templomunkat és tornyunkat, melyeknek csak kormos falai meredeztek az ég felé. Üzleti alapon építettünk egy háromemeletes bérpalotát és egy egy-emeletes lelkészlakást. Ezeken kívül az egyház vagyonát 10 Kh. föld és két és fél hold szőllő vásárlásával gyarapítottuk. Az egyház tehát ezekben a nehéz időkben anyagilag szépen gyarapodott és reméljük, hogy a lelkiek terén sem vethet az utókor semmit majd azoknak a szemére, akiket Isten az elmúlt nehéz két évtized alatt őrállókul állított a beregszászi egyházközség élére. Beregszász, 1942. június hó 15-én. * 23
