Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Beregi Egyházmegye

ca BEREGI EGYHÁZMEGYE so

Szatmárnémetiben született, Szülei: Szopó Károly nyugd. csendőraltiszt, - Varga Erzsébet munkácsi lakosok. Papp Istvánnak 5 testvére, Szopó Irénnek 1 testvére van. Házasságukból 1939. szept. 9-én született Irén nevű leányuk.

*

Lánczy Béla ny. ref. lelkész

Én Lánczy Béla, születtem 1867. év február hó 3-án Csetfalva - Bereg megye - községében. Szüleim voltak: néhai Lánczy József előbb Csetfalva, később Márok-papi lelkipásztor és Lejérvary Erzsébet.

Iskoláimat, - az elemi elvégzése után - I.—VIII. osztályt a Máramarosszigeti lyceumban végeztem s ott tettem érettségit is. Theológiát végeztem Sárospatakon. Az első lelkészképesítőt 1891. év június hó 17-én, a második lelkészképesítő vizsgát pedig 1892. év június 24-én tettem le.

Az első lelkészképesítő vizsgám után Peterdy Károly a beregi egyházmegye esperese püspöki engedéllyel Hete-Fejércse társegyházba rendelt, s állásomat 1891. év julius hó 1-én elfoglaltam. Amennyiben pedig az ottani kántortanító nyugdíjba vonult, pályázó pedig nem volt, az esperesi hivatal szept. 1-től kántor-tanítói állás vezetésével is megbízott. Bizony dolgos és terhes volt e kettős kötelesség, mert főnököm: Berecky János szemei megromlottak, semmit sem látott, — s az operátiót kezdetben nem lehetett megejteni csakis 1892. év tavaszán; minden teher rám nehezedett, mind a két egyházban. — De Isten velem volt és megsegített. -Az 1892. év tavaszán az Egyh. m. közgyűlés Barabás egyházba rendelt káplánnak s ottani állásomat 1892. év április 24-től elfoglaltam.

A Tarpa-i egyház lelkésze 1893 év tavaszán megbetegedve elerőtlenedve nyugdíjba vonult és az egyházból eltávozott. Pedig ott szükség volt a vezetőre, mert ez év tavaszán az egyház templom építéshez kezdett. — Amennyiben pedig Peterdy Károly esperes ez év telén meghalt a helyettes esperes Nagy Sámuel jándi lelkész e. m. legidősebb tanácsbírája engem rendelt oda helyettesül s állásomat 1893. év január 30-án foglaltam el. Hogy miként munkálkodtam ott és a templomépítkezés ügyét miként vezettem keresztül azt bizonyítja az egyházmegyei közgyűlés 1896. évben tartott ülésről felvett jegyzőkönyvi elismerés.

1896. év június 5-én a Beregdédai gyülekezet választott meg rendes lelkipásztorának egyhangú meghívással s eltöltöttem ott 40 esztendőt, bár több egyház is meghívott, de elhagyni ezt a kedves egyházamat nem tudtam. Pedig kezdetben nem volt ott rózsás az állapot. Hiszen azt lehetett mondani — minden romokban hevert, minden kényelem hiányzott. A templom kívül és belül rossz, teteje lukacsos, az eső befolyt, az utca felöl egy rozzant vályog fal kerítése benőve öles csalánnal, gizzel-gazzal. A torony két kúp alakú tetővel. — A lelkészi lakás két szobából állott, annak is egyike 1 'A fél m.er széles.

18