Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Felsőszabolcsi Egyházmegye

cs FELSŐSZABOLCSI EGYHÁZMEGYE so

„Elmenvén, tanítsatok...” címen beszédeimből egy kötetnyit kiadott Dr. Kiss Ferenc, az Orsz. elnöke. (1941) Rendszeresen szoktam írni a Református Igehirdetőbe és a Felvidéki Prédikátorba. (Azelőtt: Útmutató) Ezenkívül még néhány egyházi lapba.

Kunszentmártonban újságot is szerkesztettem egy ideig: Körös - Tiszavidék címen.

1941-ben két ízben teljesített katonai szolgálatot, mint tábori lelkész. Részt vettem a bácskai bevonulásban (IV. 11. — V. 2.) és az oroszországi hadjáratban 1941. VI. 29. - 1941. X. 21.-ig, mint az 1. lov. dd vez. prot. tábori lelkésze.

Dögé, 1942. augusztus 1.

*

Eperjeske

Szombathy Imre

Születtem Fényeslitkén (Szabolcs vármegyében) 1892. évi nov. 18-án, ahol hasonnevű édesapám ref. tanító volt. Édesanyám Szabó Mária. Elemi iskoláimat szülőfalumban, gimnáziumi tanulmányaimat a munkácsi m. kir. főgimnáziumban végeztem, ahol 1910. június 17-én jeles érettségi vizsgát tettem. 1910 szeptemberében a debreceni református theológiai akadémia hallgatója lettem, ahol évfolyamaimat jeles eredménnyel végezvén, mint IV. éves theológus 1913. nov. 1-től az újonnan épült akadémiai intemátus esküdtfelügyelőjévé, míg a következő 1914 - 15. iskolai évre a főiskola seniorává választattam, amely tisztséget az utódommá választott Imre János honvéd theológus katonai szolgálatra, majd az olasz harctéren bekövetkezett hősi halála miatt 1915. október 19-ig betöltöttem.

Theológiai tanulmányaim alatt a ifjúsági egyesületekben különböző tisztségeket töltöttem be, s a „Közlönynek” is előbb segéd, majd felelős szerkesztője voltam. 1914 szeptemberében I. lelkészképesítő vizsgát tettem jeles eredménnyel.

Az 1914-15. iskolai év téli szemeszterét a berlini Frigyes Vilmos tudományegyetemen töltöttem. A szemeszter végén, 1916 márciusában tanulmányútra indultam. Wittemberg, Dresden, Leinzig, Halle, Braunschweig, Hamburg, Bréma, Bielefeld, Barmen, Elberfeld, Düsseldorf, Köln, Bonn, Koblenz, Mainz, Wiesbaden, Heidelberg meglátogatása illetve missziói intézeteinek tanulmányozása után a nyári szemeszter Baselbe utaztam. E szemeszter alatt és után Svájcban tett körutázásom után Salzburgon és Bécsen keresztül érkeztem haza. 1916 őszén a II. lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel letevén, előbb Andrássy Kálmán buji, majd Pálóczi Czinke

224