Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Érmelléki Egyházmegye
eg ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYE eo mentem át, ahol a III—IV. gimnáziumot végeztem, azonban a román hatóságok a Premontrei gimnáziumot bezárták és így az V. és VI. gimnáziumot Zilahon végeztem a román nyelv elsajátítása végett, 1 évet román állami iskolában jártam. A VII. gimnáziumot Szilágysomlyón végeztem, azonban nem bírva teljesen a nyelvet a VIII. osztályt és érettségit Budapesten a II. kér. Ferencz József intézetben tettem le 1926-ban. Református theológiára beiratkoztam Kolozsváron 1926-ban, végeztem 1930-ban, I. lelkészképesítő vizsgát letettem 1931-ben, II. lelk.képesítő vizsgát letettem 1932-ben. Segédlelkész lettem 1930-ban Albison, 1931-ben Érrtiihályfalván, 1932-ben Nagykárolyban, 1933-ban Poklostelken. Rendes lelkésszé választattam 1934. július 30-án. Megnősültem 1931. május 7-én Tordán, házasságunkból született Sándor nevű fiam 1932. aug. 10-én, Sárika nevű leányom 1936. június 20-án, de gyenge gyermek lévén 1936. június 21-én elhalt. Több gyermek nem volt. Igen nehéz életet éltünk, mivel magyar érettségit tettem és emiatt államsegélyt jóidéig nem kaptam, majd pedig nagyon csekély összeget. Volt hónap, melyben fizetésem 7 Lei, azaz 21 fillér volt, ebből megélni képtelenség volt, annál is inkább, mert földjeim nagyon gyengék, kevés magot adnak, és az utóbbi időben a sok esőzés, árvizek miatt teljesen termőképtelen lett. Visszacsatolásunk alkalmával tele adósággal és teljesen lerongyolódva álltunk. Sok betegség, csapás látogatott meg, és a gyógykezeltetésre szükséges összeget szinte a semmiből kellett előteremteni. Szüleim, mivel sokan /6/ lévén testvérek, nem tudtak rajtunk segíteni. Nehéz küzdelmes életet éltünk, gondok és bajok között, míg végre a felszabadulás enyhülést hozott sok megpróbáltatásainkra. Az élet ma is nehéz, küzdelemmel, gondokkal teli, de azt hiszem ez ma mindnyájunk sorsa. [Barcsa Mihály pósalaki lelkész írásában:] Sándor fiam vedresábrányi rendes lelkipásztor 1934. július 30 óta. Született 1907. július 2. Bihar - ma - Sárrétudvariban. Elemi iskoláit Siterben végezte, honnan Debr.-be ment és az I—II. gimn. oszt. ott végezte, de a román megszállás a nagyváradi premontei gimn.-ba haza kényszerítette s ott végzett III—IV. gimn. osztályt, azonban ennek nyilvánossági joga a románok által elvétetvén a zilah-i Wesselényi Kollégiumba került hol V-VI. és VII. oszt. Végezte, de ennek is megszűnvén nyilvánossági joga, mint magántanuló a budapesti II. kér. Kir. egyet, kath reálgimn.-ban a VIII. osztályt végezvén érettségit is ott tett 1926. szept. 7-én. Az I-IV. évi teológiát Kolozsváron végezte 1926-1930 évek alatt. Első leik. bizonyítványa 1932. június 20, második leik. képesítő bizonyítványa 1933. jún. 20-án kelt. Segédlelkészkedett: Egy évig Érmihályfalván, majd helyettes lelkész lett 219
