Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)

Érmelléki Egyházmegye

cg ERMELLEKI EGYHÁZMEGYE so

és Debrecenben végezte. I. lelkészképesítő vizsgát 1934-ben, a II. lelkészképesítőt pedig 1937-ben tette Debrecenben.

Segédlelkész volt: Sarkadon 1935. ápr. 1-től 1937. okt. 1-ig. Vésztőn 1937. okt. 1-től 1942. ápr. 1-ig. Székelyhídon 1942. ápril. 1-től 1942. július hó 12-ig.

Rendes lelkipásztor Hegyközszentmiklóson 1942. júl. 12-től. A gyülekezet egyhangúlag hívta meg.

Hegyközszentmiklós, 1942. aug. 14.

*

Kágya

Dibáczy József

Születtem 1886. aug. 14-én, Nyírbogáton, Szabolcs, vm.-ben. Szüleim: Dibáczy József — Zsurkay Borbála, nemes, nemzetes, vitézlő ősök sarjai, alig 3 hold ingatlannal bírtak. VI. elemi oszt. elvégzése után tanítóm segítségével rábeszéltem szegény szüléimét, hogy középiskolába adjanak. Sikerült is. A nyíregyházi ág. ev. főgimn.-ból jeles érettségivel mentem a debreceni theológiára 1906. szept.-ben. Iskoláim, mint szegény és jó tanulót bőkezűen segítettek, melyért örökké hálát érzek. S.lelkészi szolgálatot a világháború zaklatása között sok helyen teljesítettem: Nyírbogát, Asszonyvására, Székelyhíd, Füzesgyarmat, Szeghalom, Doboz, Nagylak. Itt lettem rendes lelkész 1919. febr. 15-én. Missziói egyházamat a Páris környéki béke széttépte, Nagylakon maradtam 115 hívemmel: templom, parókia, fizetés nélkül. Nem repatriáltam. Tanítottam román nyelven 15020 magántanulót. Hitelszövetkezetet vezettem. Biztosítási ügynök voltam. Kihúztam így keserves 10 - tíz - esztendőt!

Közben 1921. aug. 1-én megnősültem a semmire! Elvettem Szabó Béla mezőhegyesi ref. lelkész úr nevelt leányát Molnár Ilonát, akivel immár Isten kegyelméből 21 boldog évet élek le zavartalan családi békességben. Született tőle két fiam, ma is minden vagyonom, földi kincsem József, II. éves jogász Debrecenben, Béla V. g.o.t. Nagykőrösön.

A román uralom alatt halálra ítélt nemzetiségű Nagylakról 1928. ápr. 1-én Kágyára hívtak meg lelkésznek. Itt vagyok 15. éve a legszegényebb 800 lelkes Érmelléki kis egyházban. Itt szenvedtem át az oláh hadbíróságnak 4 - négy — évig tartó testi-lelki kínzását egy harangszentelési beszédemért, melyet Asszonyvásárán 1929. júl. 7-én mondottam. Négy év után testben-lélekben megrokkanva, anyagilag kifosztva 12 kolozsvári út után 1933. máj. 31-én felmentettek a vád alól.

204