Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Debreceni Egyházmegye
ea DEBRECENI EGYHÁZMEGYE so könnyű éveit. Itt ismertem meg a falusi lelkipásztori élet feladatait és körülményeit, igyekezvén segítségére és vigasztalására lenni otthonmaradottaknak és harctéren lévőknek egyaránt. 1918 júniusában - éppen most huszonnégy teljes esztendeje - a berettyóújfalui lelkipásztori tisztet foglaltam el, amelybe választás útján kerültem. E huszonnégy évi szolgálatról nem érzem magam hivatva emlékezni csupán csak annyit, hogy az épületeket illetően romokat találtam és azóta minden megújult s ha a belső építés terén is történt valami, ha a berettóujfalu anyaszentegyház az újra és újra válságossá vált időket, különösebb lelki és anyag megrendülések nélkül állotta ki, azért egyedül Istené legyen a dicsőség! E huszonnégy év küzdelmeiben, feladatainak végzésében presbitériumban és presbitériumon kívül hű munkatársakra találtam, iíjú lelkész kollégáim és tantestület, diakonissza testvérek stb. igyekeztek együtt munkálkodni velem az Úr szőllőjében. Néhány szót még befejezésül nem hivatalos körülményeimről. Házasságot 1918 júliusában kötöttem. Feleségem Vértessy Gabriella: Vértessy Móric bihartordai lelkipásztor és Wéber Mária leánya, kinek apja viszont Wéber Sámuel szepesbélai evangélikus esperes, a történelmi tudományoknak, a magyar lexikon által is ismert nevű, termékeny művelője volt. Apósom tősgyökeres debreceni család leszármazottja, atyja Vértessy István Debrecen sz.kir. város főjegyzője és helyettes polgármestere, a 48/49. szabadságharc idején honvéd százados volt. Ez adatokat tekintettel arra, hogy apósom szintén lelkipásztor volt, nem tartottam feleslegesnek feljegyezni. Házasságomból két gyermek született: Éva 1921-ben, akit azonban már hazahívott az Úr, Mária: született 1924-ben, a debreceni Dóczi gimnázium nyolcadik osztályának növendéke. Pályámmal csak részben összefüggő, egyéb tanulmányokat illetően megjegyzem, hogy az 1914-1918. években a debreceni jogi és államtudományi fakultás hallgatója voltam és utóbb megjelölt évben ott doktorátust szereztem. Az 1932. év nyári szemeszterét viszont egy Konvent áltan nekem ideítélt svájci ösztöndíj segítségével a genfi egyetemen töltöttem. A teljesség kedvéért végül megemlítem, hogy a debreceni egyházmegyének k.b. 1923-tól fogva több, mint egy évtizeden jegyzője voltam, jelenleg pedig tanácsbírája vagyok. Berettyóújfalu, 1942. június 23. * Nemes Ferenc vallásoktató lelkész Apai ágon a szentistváni Nemes, anyai ágon a sepsibessenyői Babos család leszármazottja vagyok. 167
