Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Bihari Egyházmegye
es BIHARI EGYHÁZMEGYE ho tői Árpád egyházközségben szintén segédlelkészi minőségben, később mint helyettes lelkész ugyanezen helyen egészen 1940. jan. 14-én Pelbárthida egyházközségbe való meghívásáig. Pelbárthida, 1942. okt. 2. * Pósalaka Barcsa Mihály Barcsa Mihály 1936. deczember 13-tól szolgál Pósalaka községben, hova a fenti időben Versényi Sándorral cserélt Siterből, hol 1913. febr. 16-tól 1936. deczember 13-ig lelkészkedett. Önéletrajzomat a következőkben foglalom röviden egybe: Születtem 1879. febr. 4-én Hajdúszoboszlón. Atyám: Barcsa Sándor hajdútetétleni születésű, anyám: Kis Zsófia hajdúszoboszlói születésű volt. Mindketten köznemesi családból származtak és Hajdúszoboszlón mint földmívelők éltek. Elemi népiskoláim I-V. osztályig Hajdúszoboszlón, míg a VI. osztályt Leibitz községben (:Szepes vm.:) végeztem. Innen a középiskoláim végzése végett a késmárki lyceumba adtak szüleim, hol az V. osztályt kivéve, melyet Iglón töltöttem, a középiskoláim elvégezvén 1900-ban érettségit tettem. Az 1900. év szept. havában a debreczeni teológiára iratkoztam be. Majd a sárospataki teológiára mentem, hol alapvizsgát tettem. Időközben a debreczeni tanítóképezdében képesítővizsgát tettem 1907. decz. 19-21-én. Ezután ismét a debreczeni teológián befejeztem tanulásomat és 1908. szept. 10. napján az első lelkészképesítő vizsgám letettem, a második lelkészképesítő vizsgám pedig 1910. szept. 23. és 1911. szept. 16-án tettem le. Ezen időkben már mint rendes megválasztott „káplán-tanító” szolgáltam Sárrétudvariban 1906. szept. 1-től egészen 1913. febr. 16-ig. Innen választottak meg Siter községben rendes lelkészül, hol 1913. febr. 16-tól 1936. dec. 13-ig szolgáltam eléggé nehéz természetű nép között. Parochiát építtettem, templomot fedettem és az egyik iskolát renováltattam, melynek teljes befejezése előtt 1936. decz. 13-án Versényi Sándorral Pósalakára cseréltem. A román megszállás legtöbb s legsúlyosabb idejét Siterben éltem át, küzdve népemmel és a román hatósággal. Családi állapotomra nézve a következőket vethetem papírra: Megnősültem 1905. szept. 17-én nőül véve Márton Erzsébetet, Márton Károly hajdúszoboszlói tanító és Huszthy Viktória hajadon leányát, ki 1884. nov. 20- án Monostorpályiban született. Időközben 6 (hat) gyermekünk született, egy leány és öt fiú. A leány: Viktória születésétől mint elő gyermek gyenge 155
