Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
évben a Magas Tátra és az Aggteleki Cseppkőbarlanghoz, majd 1913-ban a Budapest- Fiume-Velence és Pádua útvonalon megtartott kirándulásról egy lírai beszámolót is közölnek és a szerkesztő azt is jelzi, hogy ez már a harmadik pályamunka, amivel a főgimnázium diákjai az utóbbi években az Országos Turista-egyesület által meghirdetett pályázatokon díjat nyertek.105 A magyar református kollégiumok hagyományaihoz híven a szigeti líceum keretében, rövid ideig, 1872 és 1876 között LÍCEUMI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYLET is működött. Alapszabályának tükrében 1872 szeptemberében alakult, majd ezt követően minden tanév elején újjászerveződött. Keretében egy (tanár)igazgató, továbbá egy-egy egyleti diákparancsnok, jegyző és pénztárnok működött. Az első évben 80 tagja volt. Közülük legtöbben (32) „gép- és hordóhúzók”, vedresek (17), fejszések (15) valamint villások, létrások, csáklyások, botosok és egy légtömlős dolgoztak. A líceum által biztosított és az iskola udvarán létező színben 15 fejszét, 4 kúszókötelet, 3 botot, 2-2 csáklyát, létrát, vasvillát és 1 lámpást őriztek. Volt még egy egyesületi zászlójuk, a város pedig 1 fecskendőt és 1 vizes hordót bocsájtott rendelkezésükre. 1872 szeptembere és 1873 júniusa között összesen 4 gyakorlatot tartottak és volt egy tűzesetük is, amelyet azonnal eloltottak. 1876 őszén a máramarosszigeti városi tűzoltóegylet megalakulása után a líceumi egylet működése feleslegessé vált és feloszlott.106 A líceum keretében formálódó Jogakadémia diákjai 1873. Október 11-én ÁLTALÁNOS JOGÁSZEGYESÜLET elnevezéssel saját egyesületet alapítottak, amely főként 1907-től bekövetkezett szerkezeti változások figyelembevételével, 1918- ig állandóan működött. Ennek keretében szerveződő becsületbíróság és segélyegylet is létezett. Az egylet közügyéit elnök, alelnök és a jegyző vezette, míg a becsületbíróságot a közvádló, egy vizsgáló bíró, négy becsületszéki bíró, két pótbíró és a jegyző alkotta. Az 1888-89-es tanévben 10 évi rendes és 2 rendkívüli gyűlést tartott és kebelében külön olvasókör is alakult. A következő évben közgyűléseik jellegének kihangsúlyozására, ennek nevében is „vitatkozó-kör” megnevezéssel is utalnak. Az 1891-92- es évben az egyesületnek 53 tagja volt, külön könyvtárral rendelkezett és az Országos Diákszövetséghez való csatlakozás érdekében is lépéseket tettek. Tevékenységük a következő tanévtől kezdve megélénkült: hét választmányi, három rendes- és 14 rendkívüli közgyűlést tartottak. Az utóbbiakon főként október 6-ra és március 15-re történő megemlékezéseket készítették elő és önálló pályázatok kiírásával és értékelésével foglalkoztak. Ebben az évben egy nyilvános táncestét is tartottak, melynek jövedelmét a pályadíjak jutalmazására szánták. Az 1895-96-os iskolai évben tevékenységük közül a Kecskeméten zajlott országos diákkongresszuson és a pusztaszeri emlékmű alapkőletételen való jelenlétük emelkedett ki. Taglétszámuk gyorsan gyarapodott és 1897-98-ra közel 150-re emelkedett. Ebben az évben az általános Jogászegylet keretében 10 tagot 78
