Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
II. AZ ISKOLA 1797 ÉS 1851 KÖZÖTT
illetően pedig előírták: „A tanulóknak...fegyvert hordani, utcákon pipázni, botokkal járni, vendégfogadókba, kávéházakba, csapszékekbe menni, milyenek a Malomkert és a Bucsálgói mulatóhelyek, úgy akár éjjel, akár nappal csoportozva járni, magát muzsikáltatni, tilos lenne.”51 A fegyverhordás és a botokkal járás fenti megtiltásának hangsúlyozása 1846- ban a szigeti (és általánosan a máramarosi) politikai színezetű eseményekhez is kapcsolható. Az 1843-44-es pozsonyi országgyűlés munkálatai során, egyebek mellett, a közteherviselés és a jobbágyfelszabadítás körül kirobbant viták lassan a megyék szintjén is felkorbácsolták a kedélyeket. A máramarosi román kisnemesség többsége a közteherviselésről hallani sem akart. A szigeti líceum joghallgatóinak nagy része pedig ebben látta a jövő fejlődésének zálogát. Jogi tanulmányaik velejárójaként az ifjak a megyei közgyűléseken eleinte passzív, majd nézeteik hangoztatása céljából, néha túl zajosak is voltak. A feudális kiváltságaikhoz ragaszkodó kisnemesség egy része 1843 második felében legfőbb ellenségüket a líceum joghallgatóiban vélte felfedezni. A Szigeten megtartott megyei közgyűlések idején a városra is átterjedt a szomszédos megyékben már viruló „bunkókrácia”: a közgyűlések helyszínén vagy környékén bunkókkal felfegyverzettek jelentek meg, akik egy alkalommal, az este beálltával a líceum épületét is megkísérelték felgyújtani. A közvetlen ellentéteket ugyan sikerült leszerelni, de a Helytartótanács 1846-ban az iskolát az egyházkerületen keresztül utasította rendre. Az iskola patronátusának 1846 október elsejei gyűlésén készült jegyzőkönyvben olvashatjuk: a helytartótanácsi rendelet nyomán az egyházkerület „.. .meghagyta, hogy a Szigeti Oskola igazgatóságát utasítsa oda, hogy az szigorúan tiltsa el a tanuló ifjakat a megyei gyűlésekbe veendő, a tanulmányok elhanyagolása nélkül úgy sem gyakorolható befolyástól, melyet az 1843-iki követválasztáskor tett kicsapongások miatt működött királyi biztosi jelentés is bizonyít... a közgyűléseken hova inkább tanulás és okulás végett mehetnek a nagyobb korúak, tevőleges részvéttől tiltsa el szoros büntetés terhe alatt a hozandó törvénybe”. A patronátusi gyűlés határozata: „valamint eddig is, a megyei közgyűlésekben tevőleges részt venni nem engedtettek, úgy ezután sem fognak engedtetni.”32 10. Az 1848-1849-es forradalom időszaka Ezt követően a kedélyek lecsendesedtek és úgy tűnik, csupán az 1848. március 15-i pesti események hozták ismét izgalomba az iskola diákságát. Május első napjaiban a diákok és a tanári kar külön-külön beadványban fordult az iskola patronátusához. Mindkettőben, egyebek mellett az iskolai törvényszék bővítését és munkálatainak megjavítását, a félévi vizsgák törlését, a tanuló ifjak között az esküdtszék felállítását, az „iskolában Testgyakorló Intézet felállítását és e végre előzetesen a nemzetőrségbe 40
