Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
VI. A LÍCEUM GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE
nátusban, konviktusban) meghonosodott rend és fegyelem eredményeként az ott lakó gimnazisták tanulmányi eredményei, átlagosan a városban lakókhoz viszonyítva jobbak voltak és ez a líceumon belül és azon kívül is tekintélyt kölcsönzött az intézetnek.26 A szigeti jogakadémiának nem volt bentlakása. A vidékről származó joghallgatók ingyenes vagy jutányos étkezetésének szükségessége még a XIX. század végén felmerült, de az első jogászmenza csak 1902 őszén kezdte fogadni a rászorultakat. Ekkor is a napi ebédért a jogászmenza szolgáltatásait igénybevevők többsége 18 koronát fizetett egy hónapra, a kedvezményezettek pedig előbb 9, az 1905-1906-os tanévtől kezdődően 10 koronát fizettek. A jogászmenza az első világháború kitörésével megszűnt létezni. Addig évente 11-14 joghallgató élt a szolgáltatással.2 5. Tandíj 1851-1918 A líceum jövedelmi forrásának pótlása érdekében az 1851-es újraindulás után is, diákjait tandíj fizetésére kötelezte. Ennek összegét időszakonként más és más jellegű járulékok is növelték. De olyan időszakok is voltak, amelyekből csupán a tandíj és a járulékok végösszegét ismerjük. Az 1870-es évek közepéig a líceum keretében elemi I-IV. osztályos kisdiákok is tanultak és ezek többsége sem volt mentes a díjak fizetése alól. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az adatokat táblázat formájában közöljük: Iskolai év Osztály (évfolyam) Tandíj Beíratási díj Reparáció díj Fapénz Összesen forint krajcár forint krajcár forint krajcár forint krajcár forint krajcár 1851/52 elemi-0 24 0 24 2 0 2 48 I-IV. gimnázium 4 0 0 30 0 30 2 0 6 60 V-VIII. gimnázium 5 0 0 30 0 30 2 0 7 60 jogászok 10 0 1 0 0 30 0 0 11 30 148
