Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
becsüli. Ezekkel együtt az Állami Levéltár tulajdonába 17 kötetnyi iskolai értesítő és évkönyv is került.174 A megyei levéltár anyagától 1956-ban különválasztott nyomtatványok közül közel 1300 kötet Szigeten maradt. Ma ezek a városi könyvtár dokumentáris részlegén találhatók. Más kb. 2000 kötet Szatmárra került, ahol ma is a Szatmár megyei könyvtár állagába beépítve áll a kutatók rendelkezésére. Egy harmadik, mennyiségre nehezen meghatározható részét a könyveknek Marosvásárhelyre szállították és ezek is a megyei könyvtár állagába kerültek.173 A fentiek ismeretében leszögezhető, hogy az első világháború után Máramarosszigeten maradt líceumi könyvtári anyag 1948 és 1957 között részben megsemmisült, a megmaradt hányad pedig szétszóródott. Sajnos ugyanez mondható el az 1941 után Debrecenben őrzött régi magyar nyomtatványokról is. 1993 nyarán Debrecenbe végzett kutatásaink során vált nyilvánvalóvá, hogy az időközben többször is átköltöztetett és más állagokkal összekeveredett szigeti erdetű könyveket és kéziratokat 1957 és 1961 között átválogatták. Azok a nyomtatványok, amelyek a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának anyagából hiányoztak, az ide került szigeti eredetű kéziratokkal együtt, a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvtárába olvadtak be.176 Ez lett a sorsa az egykoron külön állagot képviselő Szilágyi István gyűjteménynek is.177 A többi könyv azonban, fölöttébb sajnálatos módon, fölkerült azokra a „duplum példány értékesítési” jegyzékekre, amelyek Esze Tamás budapesti „távirányításával” Debrecenben készültek. E jegyzékek alapján a nyomtatványokból, hallgatólagos elsőbbségi jog alapján, előbb a Kossuth Lajos Tudományegyetem választott,178 majd a fennmaradt munkák az országba, sőt a „Kultúra” könyv- és hírlapterjesztő kereskedelmi vállalat bekapcsolódásával, külföldi könyvtárakba szóródtak szét.179 JEGYZETEK 128. Román Országos Levéltár Máramaros megyei Igazgatósága, A Máramarosszigeli Református Líceum levéltára (a továbbiakban Líceum) 661. sz. 129. Líceum. 24. és 32. sz. 130. Líceum. 35. sz. 131. Az első időszak diákkönyvtárosait név szerint is ismerjük: Melchior Toth (1795-1796), Stephanus Demeter (1796-1797), Johannes Beretzki (1797-1798), Sigismundus Markocsány (1798-1799), Paulus Timár (1799-1800), Sámuel Debreczeni (1800-1801), Sámuel Popsa (1801), Stephanus Horváth (1802-1803) és Georgius Kováts (1803). Lásd: Líceum. 41, 51, 59. és 64. sz. 120
