Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
A történelmi tárgyú kiadványok témakörén belül a világ-, haza- és irodalomtörténeti munkák egy-egy altémakört képeztek. Külön szakcsoportba kerültek a történelem szaktudományait (rém diplomaticam, heraldicam, genealogicam, numizmaticam, chronologicam et alia) tárgyaló művek, úgyszintén a földrajzzal, a bibliográfiával kapcsolatos nyomtatványok és végül ezeket a „vegyes történelmi” (miscellanea historica) tárgyú szakcsoportokba sorolt könyvek egészítették ki. A filozófia témakörön belül a leltárkészítők a logikával, metafizikával, etnográfiával és lélektannal foglalkozó műveket egy csoportba sorolták, külön altémát képviselnek az esztétikai és ismét más csoportba tartoznak a filozófiatörténettel kapcsolatos nyomtatványok vagy kéziratok. E három szakcsoportban viszonylag kevés munka található. Sokkal nagyobb azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek a gyakorlati filozófia (philosophia practica) gyűjtő elnevezés alatt található morális, politikai, „természetjog” (jus naturae) és pedagógiai jellegű könyveket tartalmazták. A filozófia témakörébe tartozó művek felsorolását is egy vegyes szakcsoport zárja. A könyvtárban ebben az időben mindössze 30 kötet matematikai munka volt. ezért ebben a témakörben szakcsoportok nem léteztek. A természettudományok témakörén belül „természettörténelem” (historia naturalis), „kísérleti fizika” (physica experimentális), meteorológiai és földtani (meteoroligia et physica geographica), valamint vegytani szakcsoportokat különbözetettek meg. Külön altémakört képeztek a technológiával, gazdaságtannal és kereskedelemmel összefüggő alkotások. A témakört itt is egy gazdag „vegyes” alcsoport zárta. Az orvostudományok tárgykörébe a leltár készítői mindössze 68 munkát soroltak, altémakörök képzésére itt sem volt szükség. A jogtudományok témaköre ismét gazdagabb volt. Ezenbelül a leltár öt szakcsoportot különböztet meg: római jog, idegen nemzetek joga, hazai jog, egyházjog és végül „vegyes” címszók elnevezéssel jelölték ezeket. A teológia témakörhöz tartozó műveket hét szakcsoporton belül írták össze. Itt elsőként a bibliakiadásokat vették nyilvántartásba. Ezt követik a bibliai magyarázatokat felölelő altémakörbe (libri exegeticam theologiam concernentes et lexica, item antiquitatem) foglalt munkák, majd a vallás és egyháztörténeti alosztály. Viszonylag sok kötet foglalkozott dogmatikai, morális és hitvitázó kérdésekkel. Ezeknél népesebb a „theologiam pastoralem, hymnos homilias catalisationes sacras” címszavakat felölelő szakcsoport és hozzá hasonlóan a gyakorló prédikátorok számára készült kézikönyvek újabb csoportja is. Külön szakcsoportba osztották az egyházatyák (patres eclesiastici) életét bemutató kiadványokat. Ezeket is egy vegyes jellegű alcsoportba sorolt művek zárják. 111
