Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)

Névtár - a levelekben szereplő korabeli egyházi személyekhez

Ravasz László (1882-1975) a gyakorlati teológia tanára Kolozsvárott (1907- 1920), 1918-tól az erdélyi egyházkerület főjegyzője. 1921-1948 között duna­­melléki püspök, Budapest-Kálvin téri lelkész. 1948-ban kényszerűen lemon­dott a püspökségről, 1953-ben a lelkészségről. 1956 októbere és 1957 februárja között visszatér hivatalába és gyülekezetébe, majd haláláig Leányfalun él. Révész Imre (1889-1967) teológiai tanár Kolozsvárott (1912-1920), 1920-tól Debrecenben gyülekezeti lelkész, 1930-tól az egyháztörténet professzora a Deb­receni Egyetem Református Hittudományi Karán. A Tiszántúli Református Egy­házkerület főjegyzője (1923-1929), 1938-1949 között püspöke, tanári állásáról 1941-ben adta fel. 1949 szeptember 1-jén lemondott a püspökségről és a lelkész­ségről, lelkészi jellegéről is, Budapestre költözött. Röszler János az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Hajdú-Bihar megyei elő­adója 1951-1957 között. Sebestyén Andor a kelenföldi egyházközség megszervezője, és első lelkésze (Sebestyén Jenő testvére). Sebestyén (Zsilli) János (1919-1993) református lelkész Rákosszentmihály- Sashalmon 1955-től (1956-tól a Reformátusok Lapja olvasó szerkesztője), 1979- től budapesti újszövetségi teológiai tanár. Sebestyén Andor nevelt fia Sebestyén Jenő (1884-1950) 1918-tól Budapesten az elméleti teológia tanszék­ének tanára, 1947-ben vonult nyugdíjba. Soltész Béla (1909-1985) építész, a Nyírségi Tervező Iroda igazgatója, nyírségi református egyházmegyei főgondnok. Szabad Károly Sándor (*1916) református lelkész Ibrányban (1953-1959) majd Derecskén (1959-1978). Szabó Géza (1920-1990) református lelkész Tiszanagyfaluban (1947-1956), majd Békéscsabán (1957-1989). 531

Next

/
Thumbnails
Contents