Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
örüljünk talán, hogy nemzetünk politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életét megpróbálták a nyugati sínpárról a keleti bolsevizmus vakvágányára állítani? avagy azon örvendezzünk, hogy az istentelenség és az erkölcsi nihilizmus Nirvánája felé terelgetik ezt a népet? - Ne, ne folytassuk ennek a szörnyű, véres „gyomlálásnak” az értelmezését. Az öröm: onnan felülről való ajándék. A hóhérok munkájához azonban nem adatik ez az öröm! És azok „a beplántált új életcsirák”? Egyházi vonalon a hamisprófétákra, vagy a papi farizeizmus megtestesítőire gondoltál? Az élettheologusokra, az Állami Egyházügyi Hivatalra, a főrangú püspöki életformára, a véleménynélküli esperesi karra gondoltál? A meglassúdó gyülekezeti életre vagy a lassan felőrlődő lelkipásztorokra gondoltál? S mindennek most örvendezzünk? Nemzeti vonalon a Pártra, a munkás-paraszt szövetségre, a Hazafias Népfrontra, a gyökértelen értelmiségre, a magyar kolhozparasztokra gondoltál? A sztahanovistákra, élmunkásokra, pártbizalmikra, aktívákra és a Szabad Népre gondoltál? Nem Jóska, nem tudunk örülni. Inkább a zokogás folytogatja a torkunkat. Valahogy ezek az új életcsirák a halált hozzák a magyarságnak. Bizony Jóska, már-már látjuk a sírt, hol nemzetünk sűlyed el. Ne csodáld, hogy ez a nép most nem tud örülni. Te azonban és akiknek kedvéért a széles utat választottad, most örültök. Nagyon örvendeztek. Hogyan is írja Ámos? „Akik hárfa mellett dalolgatnak és azt hiszik, hogy hangszereik Dávidéi, Akik a bort serlegekkel isszák és szín-olajjal kenegetőznek és nem búsulnak a József romlásán, Most azért is ők vitetnek el a szám űzőitek élén.. Péntekhegy, 1955. április hó * * * Megszüntettük a simóniát? (Békefi Benőnek) Kedves Béni! Tőled kérdezem a címben foglaltakat s te Pilátusként moshatod kezedet. Hiszen nem te mondtad, hogy megszüntettük a simóniát a magyarországi református egyházban. Gál Miklós atyafi harsogta ezt a legutóbbi lelkészköri értekezleten, - miért szegeződik hát neked ez a kérdés? 93
