Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
Megmaradt magyar református prédikátornak. ígéret és fenyegetés - nem tudták meghajlítani. Embereknek nem hódolt, térdet-fejet nem hajtott a bolsevizmus bálványai előtt. Ezért kell hát ugye Ftü Egyházkormányzat most Muraközy Gyulának is elnémulni? Hadd idézzük az Amos próféta próféciás könyvéből az akkori egyházkormányzat ítéletét a próféta felett: „Pártot ütött ellened Ámos az Izrael házában, nem tűrheti az ország az ő mindenféle beszédét”. Ámos meg is válaszolt Amáziásnak, a korabeli egyházkormányzatnak: „Azért így szól az Úr: Feleséged paráznává lesz a városban, fiaid és leányaid fegyver által hullnak el, földedet felosztják kötéllel és te magad tisztátalan földön halsz meg...” Muraközy Gyula elmegy. Egy palást megint eladó. Lehet, hogy minden palást eladó lesz Magyarországon az önök engedelmessége folytán? - Az Ige azonban, akkor is szólni fog! Még csak akkor fog szólni igazán! Péntekhegy, 1955. április hó * * * Melegágyi esperesség (Komjáthy Aladárnak) Kedves Aladár! Kertemben bíbelődtem a melegágy körül, amikor megérkezett az Út legújabb száma. Paradicsom és paprika palántáimra ráhúztam az üveget, aztán néztem, mi van egyházkormányzatunk mindenesében: az Útban. Sajnáltam otthagyni a palántáimat, de az engedelmesség eme fekete palántákhoz szólított. Pedig oly igen jó a zöldellő növénykék zászlóerdejében — ott már tavasz van. Győzelmes és visszatartóztathatatlan Tavasz! Az Üt fekete-erdejében zordon hideg tél, fenyegető és ítéletes komorság. Mégis elbúcsúztam a hívogató Tavasztól - és belétemetkeztem a lélekdermesztő Télbe. Miről is ír az az Út, amelyet méltán lehetne „csapásának is nevezni?! Gyakorlott Út-olvasó hamar észrevette, hogy egyházunk személyi átrendezése tovább folyik. Itt nincs megállás. Kicserélni mindenkit, aki régi; leváltani mindenkit, aki még tegnapi vagy éppen tegnapelőtti. S helyükre 85