Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)

Sényői prédikációk

Kicsoda a boldog ember? Bevezetés: Hétköznap reggeli istentiszteleteken a Zsoltárok köny­vét olvassuk és magyarázzuk a Szentlélek világosságánál. A Zsoltárok írói: Dávid király meg a többiek, valójában csak „írótollak” a Lélek kezében. Azt írják amit a Szentlélek diktál. Hétköznapjainkat teszi majd ünnepiessé hogy a Lélek-adta üzeneteket olvassuk. „Boldog ember az” - így kezdődik az I. zsoltár. Mekkora kegyelem, hogy Isten az embert boldognak akarja tudni! Isten: a „boldog Isten” - olvassuk aTim. 1:11-ben. Nos, ez a boldog Isten: boldoggá szeretné tenni az övéit. Ez a három vers arról beszél: Micsoda a boldog ember? a; Mi a boldogság? - kérdezzük meg legelsőbben. Sietve mondjuk: nem az, amit mi emberileg gondolunk. Tehát nem a vagyon, a gazdagság, a jólét, a szerencse. Még csak nem is az élet. Mind ennél sokkal több és nagyobb dolog a boldogság. T.i: az Isten szerinti boldogság! Össze se hason­lítható ez a létféle boldogság. Legfeljebb csak úgy, ahogy egymás mellé tesz­­szük az igaz és a hamis gyöngyöt. - Az Isten szerinti boldogság nem egyéb mint a véle való állandó örök harmónia, megbékélés az Úrral, a bűnbocsá­nattal való élet: maga az üdvösség! Lehet-e ennél nagyobb boldogság?! b; Nem mindenki boldog - olvassuk az 1. versben. A mindennapi élet is tele van u.n. „boldogtalansággal”. Az Isten szerinti boldogság pedig igazán nem adatott mindeneknek. - Kik nem lehetnek hát boldogok? 1; „Aki nem jár gonoszok tanácsán”. A „gonosz” az Ördög megszállottja. Ügy is lehetne mondani, hogy aki nem hallgat az Ördög tanácsára. Hiszen az Ördög legfőbb tanácsa: el minél messzebbre Istentől! - 2; „Bűnösök útján meg nem áll.” Aki megáll a bűnösök útján és nem keresi a Szabadítót, azt ellepi a bűn egészen. Bűnben pedig nem lehetünk boldogok! - 3; „A csú­folódók székében nem ül.” Itt a „szék” jelképesen értendő. Inkább a csú­folódók társaságáról van szó. Ezek a csúfolódók pedig éppen Istenről csú­­folódtak. Az Ő dicsőségét és munkáját csúfolták. Aki közéjük keveredik, hogy lehetne boldog?! Mondjuk csak ki nyíltan: Nem lehet boldog, aki az Ördögre hallgat; aki megáll a bűn útján, aki fellázad az Úr ellen! Ige: Zsolt. 1:1-3 433

Next

/
Thumbnails
Contents