Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Bagoly Bertalan, Nagyszalonta, Nagyszalontai em
Bagoly Bertalan Nagyszalonta, Nagyszalontai em. Születtem Tunyog községben (Szathmár m.) 1890 febr. 27-én, Bagoly Ferenc és Szabó Terézia szülőktől. Az elemi népiskola V-ik osztályának elvégzése után 1901 szept. hóban a debreczeni kollégium első osztályába iratkoztam be. Az V-ik osztály elvégzése után a szathmári főgimnáziumban folytattam tanulmányomat, ahol 1909 jun. hóban jó eredménnyel letettem az érettségi vizsgát. Ezen év szeptember hónapjában a debreczeni theológia akadémia hallgatója lettem, melynek elvégzése után 1913 szeptember hónapban az első lelkészképesitő vizsgámat jeles eredménnyel letévén, az 1913—14-ik iskolai évben a ref. főgimnáziumban mint esküdt felügyelő segédtanár működtem. I9i4jun. 15-től kezdve a hódmezővásárhelyi ujtemplomi paróchián püspöki felhatalmazással helyettes lelkészként szolgáltam. 1915 szept. hóban a második lelkészképesitő vizsgálatot jeles eredménnyel letettem. 1916 ápr. i-én Dicsőfy József debreceni lelkész mellé mentem segédlelkésznek. Innen választott meg egyhangúlag 1917 márc. 4-én a borsi gyülekezet, ahol május 6-án foglaltam el állásomat. Ugyanezen év okt. 22-én házasságot kötöttem özv. Szász Györgyné gyógyszerészné leányával Violával. Házasságunkat Viola, Csilla, Bertalan, Tünde nevű gyermekekkel áldotta meg az Ur. A világháború, az összeomlás, a román megszállás 20 és fél éve alatt - úgy gondolom - jó gyülekezeti munkát végeztem. Tisztségekre sohasem vágyakoztam, mégis 1928-ban minden tiltakozásom ellenére el kellett fogadnom az egyházmegyeijegyzőséget, miután előzőleg több éven keresztül dékáni tisztséget töltöttem be. 1935 novemberben örömmel adtam Viola leányomat feleségül Nagy Istvánhoz, akit egy évi külföldi tanulmánya után a vadászi gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkészéül. 1937 nov. 10-én Dohi Árpáddal történt csere utján nagyszalontai lelkész lettem, ahol a lelkek megbékéltetésének szép, de nehéz munkája várt reám. 1938-ban a nagyszalontai egyházmegye tanácsbiróvá választott, amely tisztség a boldog felszabadulás után a magyarországi egyházmegyéhez történt csatlakozása folytán megszűnt. 1941. dec. 4-én Csilla leányom Pétery Lajos („hegybeli”-t írt) helybeli ügyvéd — hiszem boldog felesége lett. Életem eddigi idején nagyon sokjót kaptam Istentől, akinek hála és dicsőség! Nagyszalonta 1942 jun. 24. Bagoly Bertalan ref. lelkész. 49
