Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Arday Aladár, Nagyszalonta, Nagyszalontai em.................................................io Bácsy Gyula, Munkács, Beregi em
minősítésemmel. Errenézve is megnyugtatott Bertók püspök ur, hogy megválasztanak püspöki titkárnak, vagy megcsinálják a munkácsi központi lelkészi állást és abban helyeznek el. Miután a dolgot részleteiben is megbeszélgettük, 1935. juni.i2-én a következő meghívó levelet intézte hozzám: „Kárpátaljai ref. egyházkerületünkben régen él a vágy, hogy szeretetházat létesítsen.... az idő sürget, hogy.. .tervünket valóra váltsuk. Nemcsak azért, mert a meglevő két árvaház (beretkei, kiskoszmályi) nem tudja befogadni a még nagyszámmal álló árva, elhagyott gyermekeket, hanem azért is, mert itt Keleten semmiféle intézményünk nincs, holott ilyen létesítése magyar nemzeti és református szempontból épen itt, e keleti végbástyán döntő jelentőségű. Elhatároztuk, hogy szeretetházat szervezünk mi is, melyhez csatlakoznék később a többi charitativ és szocziális feladatok megoldása és megvalósítása. Nagytiszteletű Urat itteni működése és azóta kifejtett munkálkodásából úgy ismertük meg, mint Istennek választott emberét, aki ezt a szervező munkát nagyszerűen véghez tudja vinni s az intézményt a virágzás magas fokára emelni. Tisztelettel és szeretettel kérem Nagytiszteletü Urat, engedjen hivó szavunknak, fogadja el a munkának Kerületünkben való megszervezését.. ..Nagy gazdagságot nem ígérhetünk.......Egyelőre csak annyit irok, hogy a szeretetház czéljaira itt Munkácson megfelelő házat vettünk és Nagytiszteletü Uram lelkészi jellegének megóvásáról is gondoskodás történik.” Erre a levélre nyomban a következőkben válaszoltam: Méltóságos Uram! Nagybecsű meghívását, amellyel a Kárpátaljai ref. egyh.kerületben létesítendő szeretetház megszervezésére és további vezetésére méltóztatott meghívni, örömmel vettem. Nehéz nekem megválni a beretkei árvaháztól, amelyet én szültem, de ha Istennek tetszik innen továbbvinni s öreg korom és az azzal járó gyengeségek daczára újabb munkát bízni rám, ebben csak felemeltetésemet érzem és egész szívvel vállalom a munkát. Külömben is régen vágyom vissza kárpátaljai testvéreim közé, ahol hibáimat is megértették és meleg szeretettel fedezték. Az a meggyőződésem, hogy krisztusi szeretetmunkát csak azok közt lehet zavartalanul és életképesen végezni, akikben ez a szeretet megvan. Kárpátalján tudom, hogy megvan. Tudom, hogy nincs semmi más indító oka a munkának, csak Krisztus és az Egyház. Hiszem, hogy Isten, Aki látja szivünk Érte való hevülését, megáldja a munkát. Amikor hálával elfogadom Főtiszteletü Uram nagyértékü és kedves meghívását, kérem, kegyeskedjék velem a továbbiakban rendelkezni............................................................................................ Következő levelében arról értesített a Püspök ur, hogy a szeretetház czéljára megvett ház jogi része sehogy sem jogilag megnyugtatóan megoldható. Az 38
