Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Vadai Béla, Élesd, Bihari em
Vadai Béla Élesd, Bihari etn. 1917—napjainkig Vadai Béla. Magamról, s családomról bővebb életrajzot nem mellékelek, minthogy ezt későbben szándékozom megírni. Röviden a következőket jegyzem meg: Születtem Törökszentmiklóson i886.junius 23-án. Édesapám, néhai Vadai Ferenc a törökszentmiklósi gyülekezetnek volt lelkipásztora. Édesanyám Szondy Terézia, Isten kegyelméből még ma is él. Nagyapám, néhai Szondy Lajos, szintén törökszentmiklósi lelkész volt, a szépapám pedig, Szondy István az abádszalóki gyülekezetnek volt lelkipásztora. Középiskoláimat Kisújszálláson végeztem, 1905-ben érettségiztem. 1905—1909. a debreceni Theologiának voltam hallgatója. 1909-1912. kunhegyesi, időközben törökszentmiklósi segédlelkész, 1912. februártól 1912. októberig mezőtúri helyettes lelkész, 1912. októbertől 1914. január 20. hódmezővásárhelyi helyettes lelkész, 1914. januártól szeptember 20. gégényi (fesőszabolcsi egyházm.) esperesi segédlelkész és 1914. szept. 20-tól, 1917. junius 3-ig sarmasági (szilágyszolnoki egyhm., erdélyi egyházkerület.) rendes lelkész. 1916-ban Kolozsváron szenteltek fel. 1917. junius 3-tól Élesden működöm, ahova egyhangúlag választottak meg. A román megszállás szenvedésekkel és meghurcoltatásokkal teljes 22 évét átéltem, sőt hadbíróság elé hurcoltattam több hamis vád miatt. Ügyemben, mely másfél évig húzódott, 5 ízben voltam Kolozsvárra idézve, s ezen idő alatt államsegélyemet is megvonták. A hadbíróság a vád alól felmentett. 1927-től napjainkig a bihari egyházmegyének vagyok esperese, amely régebben 30, a visszacsatolás óta 42 egyházközséget foglal magába. - Feleségem Császár Ilona, akinek édesapja néhai Császár Péter igazgatótanitó volt Hódmezővásárhelyen hosszú időn át, aki egyházkerületi tanitóképviselő, s az országos tanítóegyesületnek vezető elnöke,sőt egyik alapitója volt, akiről a békés-bánáti egyházmegye tanítóegyesületének történetírója, Kiss Károly igy emlékezik: „Császár Péter nemcsak a mi dicsekedésünk, hanem büszkesége az egész egyházkerület tanítóságának és vezéralakja az egész ország tanítóságának.” A 42. éves tanítói jubileuma alkalmából Hódmezővásárhely érdemben megőszült lelkésze, Papp Imre igy nyilatkozott róla: „Hódmezővásárhelyen embert, emlékezet óta még igy nem ünnepeltek, de tanítót még soha.” 174