Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)

Sütheő József, Beregszász, Beregi em

sége alatt — bekövetkezett haláláig — halála után a jelenlegi esperes Bary Gyula megválasztásáig, tehát több mint egy évig voltam helyettes esperes.

Hogy mint egyházamnak lelkipásztora és mint egyházmegyei tisztviselő, hogyan munkálkodtam az Úr szőlőjében erről tanúskodik a beregi ref. egyh. megye 1934. május 2 és 3-án tartott közgyűlésének 14 sz. alatt felvett jegyzőkönyve—

Mindenik egyházban, ahol mint lelkipásztor működtem birtam hiveimnek osztatlan szeretetét, amit bizonyit az a tény, hogy nyugdijbavonulásom 4-ik évében Izsnyétén a renovált templomszentelési ünnepségen volt hiveimnek határozott kivánságára Bary Gyula esperes beleegyezésével én tartottam a szentelési imát.

Harangszentelési, templomszentelési gombfeltételkori egyházi ünnepségek alkalmakor — különböző egyházakban mint alkalmi egyházi szónok szerepeltem 8 Ízben.

Mindezeken kívül némi irodalmi munkásságot is fejtettem ki. A Szabolcska Mihály szerkesztésében megjelent „Téli Ujság”-ban évenként több elbeszélésem jelent meg. Szabolcska szerkesztői tiszteletdijba is részesített. Ugyancsak több elbeszélésem jelent meg a Bertók Béla által szerkesztett „Szeretet” cimü lapban is. Közérdekű cikkeim jelentek meg a „Néptanítók Lapja”-ban, a „Debreceni Protestáns Lap”-ban; a Pályi Ede szerkesztésében megjelent „Magyar Szó” politikai napi lapban.

1934 január i-től mint nyugdíjas lelkész élem - most már — egyhangú napjaimat, de legyen hála Istennek — kinek gondviselő jóságát és gazdag szeretetét egész életemben éreztem és tapasztaltam - friss szellemi és testi erőben.

írtam az Ur 1942-ik évének március havában 75-ik életévemben.

161