Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)

Nagy Lajos, Felsőbánya, Nagybányai em

is már előbb Czelder Márton, én is egy nehány jobb gondolkozásu egyháztag s végre is egy elfogult, de társai előtt nagy befolyást gyakorolt öreg ember akarata győzött s a templom lent alacsony helyre került — különben szép, diszes nagy templom. Hiába mondta Révész Bálint püspök úr: „Milyen szép lenne ott énekelni: A Sionnak hegyén Úr Isten” stb. Nevezett Püspök betegsége miatt, templom felszentelésre nem jöhetett el, nagy sajnálatunkra. így aztán nélküle, szép ünnepség közben 1890 október 2óán hét lelkész közreműködésével, nagy közönséggel együtt örvendeztünk s adatott át a diszes templom, magasztos rendeltetésének. —

Egyházunk népessége ezidőben 860 lélek volt. Iskolakötelesek száma: 130, három tanitó vezetése alatt. Azonban a bányaüzem hanyatlása folytán a magán bányászat teljesen megszűnt, igy a bányászok megélhetésének lehetetlensége miatt ezen munkások évről-évre kiköltöztek. Különösen a petrozsényi kőszén bányászat jól megélhetést biztositó üzem vonzotta magához az itteni bányászokat.

Aztán a természetes szaporulat sem kedvezett. A halálozás minden évben több, mint a születés. Azt gondoltuk, hogy Felsőbányának 22 éves román uralom alá jutása után, — a magyar uralomba visszatérhetvén, — kedvezőbb lesz a helyzet. De a népesség semmit sem változott: 340 lélek mellett az iskolások 30- an vannak.

Mint felsőbányái lelkész voltam egyházmegyei közpénztárnok 26 éven át; egyh.megyei tanügyi bizottsági tag 30 éven át s mint ilyen az iskolákat látogattam; 35 éven át részt vettem az évi egyházlátogatásokban s mint ilyennek, volt alkalmam egyház-megyénk egyes egyházainak egyházi és iskolai életébe betekinteni.

A régebbi magyar uralom idejében voltam városi és vármegyei bizottsági tag. Az „Ország-Világ” képes lapban a f,városi ügyeket intézők közt csekélységem is meg van örökitve. Egyh.megyei tanácsbiró azért is nem voltam, mert nálunk akkor egy lelkész nem lehetett tanácsbiró és pénztárnok s én felhivásra az utóbbit választottam.

1896-ik évben megirtam a felsőbányái ref. egyház történetét főbb vonásaiban: „Múltja és jelene” cimmel, amint a kezemben lévő adatokból lehetett. 1898 - 1899-ig két éven át szerkesztettem a „Felsőbányái hirlap”-ot.

Ebben a helyi érdekű lapban ostorozni kellett sok helyi visszaélést; igy aztán ez sok tövist termelt számomra, de akkor még mint fiatal ember, nem sokat törődtem ezekkel, csak, hogy a köznek legalább parányit ezzel is használjak.

Egyházi és iskolai cikkeket Írogattam, különösen az 1890-es években.

121