Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)

Molnár János, Nagyszalonta, Nagyszalontai em

Molnár János

Nagyszalonta, Nagyszalontai em.

Bihar vármegye Árpád nevű községében születtem 1916, aug. 9-én. Apám János +, Anyám Tarek Lidia. Mindkettő Hódmezővásárhelyi születésű.

Az elemi iskola osztályait szülőfalumban, a gimnázium 5 osztályát a nagyszalontai állami főgimnáziumban (román) végeztem. Mikor megszűnt ennek az iskolának felső tagozata, anyagi okok miatt, — édesapám abban az évben halt meg, — 1 évig kimaradtam az iskolából. A következő évben az aradi állami gimnázium tanulója voltam, de a 7, és 8.-ik osztályt már az u.n. „ókirályság” Gyurgyevó nevű városában végeztem el, ott volt ugyanis tanár a bátyám, aki akkor tanittatott s kit politikai okok miatt helyeztek oda. Itt jól elsajátitottam a román nyelvet, ennek köszönhetem, hogy az érettségin az első nekirugaszkodásra átmentem, ami abban az időben igen ritka eset volt, mert az érettségizők 60—70 %-át elbuktatták, elsősorban a magyarokat.

Az érettségi után, szintén anyagi okok miatt újra pihentem egy évig, másik bátyámnak segédkezve, aki Hegyközkovácsiban lelkész. Ekkor kaptam inditást a lelkipásztori munkára és bár eleinte a tanárira akartam menni, az év elteltével, 1937 szeptemberében mégiscsak a theológiát választottam, beiratkozván a kolozsvári theológiai fakultásra.

Az abszolutórium megszerzése után, 1941, jún 18-án tettem le az I. lelkészképesitő vizsgát. Még ez év július i-én Ft. Sulyok István, királyhágómelléki püspök úr kirendelt vallásoktató segédlelkésznek a bátyám mellé, Hegyközkovácsiba. Ezen idő alatt még nevelősködtem is br. Bánffy István mellett. 1941 dec 10-én megkaptam a rendes s.lelkészi kinevezésemet Nagyszalontára, Arday Aladár, tb. esperes, elnöklelkész mellé, ahol is szolgálok mind a mai napig.-