Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Cum triumphator et victor ipsi qui adversum etc. - Örömöst néz tudniillik az Isten midőn az igaz tudományért meg halo ember gyözödelmes leven es gyözödelmi örömöt vagy pompát vivén veghez mintegy, meg annal is fellyebb valónak mutattya magat a ki ő reaja halálos sententiat mondot. Mert ugyanis gyözödelmes ember az, aki azt meg nyerte a mire igyekezet. A triumphator a triumphus-ból van, ez a szó a görög nyelvből eredt, nevezetesen a Tpiagßos szóból keletkezett, amely sajátosan a győztes Bacchus azon felvonulását jelenti, melyen elefántok húzták őt kocsin, és jambusokkal dicsérve vonult be Théba városába. Összetett szó volt tehát, először a 9r|p fera (vadállat) és tapßos iambus (jambus)-ból 0r|piap.ßos-ba, később összevonva Tpiagßos, a latinoknál triumphus. Magát azt a dolgot, melyet ezzel a szóval a róamiaknál jelöltek, így írta le a halikamasszoszi Dionüsziosz a Római régiségek 2. könyvének 76. fejezetében, hogy a Tpiap.ßos' Etuvikios Kai TpoTTais (jiopos’ Trop/rnr) Kai Guaia pompa victoriae nuntia et tropaeis ac victimis ornata - menet, amely a győzelmet jelenti be és diadaljelekkel és áldozatokkal ékes. Már ezzel az ünnepélyes ünnepséggel veti össze és hasonlítja össze metaforikusán szerzőnk a keresztény mártír állapotát, mert az igazság állhatatos megvallása miatt számlálhatatlan tömeg szeme láttára viszik a halálba, amely a mennyei birodalomba való belépés és a jobb élet kezdete. Amikor ezt a halált állhatatosan, derűsen vállalják a mártírok, megmutatják, hogy felette állnak bíráiknak, akik őket halálra ítélték. Azt ugyanis, hogy a legsúlyosabb büntetést mérték rájuk, jótéteménynek és derűsen fogadják, annyira, hogy azt mutatják, hogy ebben a dologban nekik semmit sem ártottak. Ezt a dolgot ezen a helyen metaforával gúnyolódásnak nevezi, és nem valamifajta pajzán gúnyolás és gyalázkodás,a mi a magyarázatot adja, hanem - ahogy mondtuk . azzal, hogy azt mutatja, hogy felette áll bíráinak a keresztény mártír, és bemutatja, hogy ő maga mentes az általuk kiszabott büntetéstől. Quis non miles sub oculis imperatoris audacius etc. - Kitsoda volna az a katonák közzül a ki a fó' hadi vezérnek szeme előtt bátrabban ki nem kívánná magát tenni a szerentsere? Mert ugyanis senki jutalmat addig nem vészen mig tsak nem próbál. Holot pedig a fő hadi vezer, a mivel maga sem bir azt meg nem adhattya a katonainak, ha szinten meg tisztelheti is a jo katonáját halala után de tovabra való eletet nem adhat ő nekie. De az Istenért vagy az Isten mellet vitézkedő keresztyen ember sem a fájdalmak közöt el nem hagyattatik sem pedig elete felben nem 449
