Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
errantibus etiam stellis divinitatem tribuit. - ... A pontusi Heraclides ... hol a világot, hol az észt tartja istennek, de a bolygóknak is isteni lényeget tulajdonít, (ford. Havas László) Alias mundo alias menti divinae tribuens principatum - A felsőseget most e világnak most pedeg valamely Isteni leieknek tulaj donittya. Kétséges, hogy ezek a szavak kire vonatkoznak. Vajon Héraklidész Ponticusra, vagy az utána rögtön következő Theophrasztoszra. Ugyan az összes kiadás Héraklidészre vonatkoztatja, de alkalmasabb lehet Theophrasztoszra vonatkoztatni, mert Cicerónál, ahonnan a legtöbb dolgát vette Minucius, ugyanazeket és csaknem ugyanezekkel a szavakkal mondja Theophrasztoszról. Ő Az istenek természete 1. /13. (35.)/ könyvében így beszél: Theophrastus modo menti divinum tribuit principatum, modo caelo tum autem signis sideribusque caelestibus. - ...Theophrastus ...az isteni felsőbbrendűséggel részint az értelmet ruházza fel, részint az eget vagy pedig a csillagokat és az égitesteket, (ford. Havas László) Én úgy gondolom tehát, hogy ezeket a szavakat úgy kell központozni, hogy az adseribit szó után pontot tegyünk. Ugyanis ott befejeződik a pontoszi Héraklidészről szóló szöveg. A következő rész pedig vonatkozzon Theophrasztoszra, legyen a szöveg végső része a következő: et Zenon et Chrysippus sunt et ipsi multiformes stb. Gronovius ítélete szerint a kéziratos kódexek leginkább erre az olvasatra hajlanak, és ezen felül ezek a szavak teljességgel Arisztotelész fentebb ismertetett felfogását adják az istenről. Arisztotelész tanítványa volt Theophrasztosz. De valamit róla részletesebben is meg kell jegyeznünk. Theophrasztosz Leszbosz tengerparti városában, Ereszoszban született, mely egy dombon fekszik, és híres terményei bőségéről. Innen ereszoszinak nevezték Ezután meglehetősen ifjan Athénbe kerülve alkalma volt Platónt hallgatni. Amikor ő meghalt, Arisztotelészhez ment, hogy tanítványául szegődjön. Neki annyira tetszett éles elméje, s tehetsége, amivel másokat megelőzött, hogy azt, amit Xenokratészről és Arisztotelészről mondott Platón; ez utóbbi Theophrasztoszra és Kalliszthenészre vonatkoztatta: annak mindig fékre, ennek sarkantyúra van szüksége. Ilyen nagy tanár vezetésével az ékesszólás és a filozófia tanulmányozását összekötötte, s mindkettőben nagy előrehaladásra tett szert. Amikor Arisztotelész meghalt, iskolájára való gondviselést ez a Theophrasztosz vette át, és akkora sikerrel hirdette a peripatetikus filozófiát, hogy Laertiosz közlése szerint 2000 tanítvány hallgatta, s ezek között Démétriosz, Phalériosz mellett ott volt Nikomakhosz, Arisztotelész fia is, akit apja végrendeletben Theophrasztosz 233
