Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
tanulmányokat folytatni, ahol remekül teljesített, aztán 36 éves korában visszatért Athénbe, itt iskolát nyitott és filozófiai irányzatot kezdeményezett. Mivel a többi filozófus a város köztereit már elfoglalta, maga egy bizonyos kertet vásárolt meg, amelyben egyrészt tanított, másrészt tanítványaival együtt lakott. Leginkább két dologgal keltett ellenérzéseket ez az Epikurosz; először azzal, hogy a sztoikusok annyira lebeszélték a fogyatékosságokról az ifjakat, hogy ugyanakkor arra szólították fel őket, hogy az ártatlan és a természettől belénk oltott érzelmeknek is hadat üzenjenek, mint a mérsékelt önszeretetnek, a gazdagság és a tisztségek kedvelésének, és így az erényre törekvéstől elidegenítették őket. Másodszor azzal, hogy a papok az istenek jelenlétéről, a világban folytatott tevékenységükről meg az Alvilágról szóló tanítással bármire rávették az emberek lelkét, s azokat rettegéssel gyötörték. Innen olyan módon kezdte a bölcsességet tanítani Epikurosz, hogy azzal e kellemetlenségektől megszabaduljanak az emberek. Maga viszont egész életén át társtalanul élt, teljesen a tanítással és írással foglalta el magát, olyannyira, hogy a régiek azt említik, hogy 300 tekercs irata volt. Ezek közül azonban csupán 3 levele maradt ránk, melyeket Diogenes Laertius őrzött meg A filozófusok élete X. könyv 133. rész/javítva: 35 sk./. Athénben halt meg, sokáig szenvedve vesefájdalmakban élete 71. évében. A Levelek és Lucretius alapján fő tételei a következők voltak. 1. A világ nem örök, hanem valamikor elkezdett létezni, ám a világ megalkotására nem volt szükség isteni erőre. Először is azért, mert az isten önmagában boldog és halhatatlan. Tehát munkákat, gondokat, ügyeket nem vállal magára, hiszen ezek ártanának a boldogságának. Ezt az érvet maga kapcsolja hozzá Epikurosz a Hérodotoszhoz írt levélben Laertiusnál 10. könyv 46. szakasz: Existimandum non est mundum hunc ministerio aut ordinatione et imperio cuiusquam esse factum, qui omnem simul beatitudinem et immortalitatem habeat. - Nem kell úgy vélnünk, hogy ez a világ olyasvalakinek a szolgálatából vagy rendeletéből és parancsából készült, mert ő egyszerre birtokolja a boldogságot és a halhatatlanságot. Ou yap auv<t>ovoucn TtpaypaTeiai Kai <j)povTi8es, Kar opyat Kai xaPl"res paKapioTiyri, a XX’ aoTCveia Kai cjioßü), Kai TTpoaSeugcrei twv tiXtictlov TauTa yiveTai: - Ugyanis nem illenek a boldogsághoz az ügyek és a gondok és az ellenszenvek és a rokonszenvek, hanem ezek a gyöngeségből, a félelemből és a többre való sóvárgásból fakadnak. A második és méghozzá lényegi ok, amiért a világ alkotásából kizárta az isteneket, az volt, hogy ebben a világban nem engedett meg semmilyen szellemi létezőt, és az volt a véleménye, hogy itt semmi más sem létezik csak az atomok, a dolgok elsődleges kezdeményezései valamint az űr. Ezekről úgy gondolta, hogy mozgással és mechanikai törvények szerint állhatták össze ezen 63
