Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Spem sequimur, gradimurque fide fruimurque futurae Ad quae non veniunt praesentis gaudia vitae. Nec currit pariter capta et capienda voluptas Hajt a remény, léptünket a hit s a jövő igazítja Elet, melybe jelen voltunk nem lép be örömmel, S többé nem fut véle kapott s elvárt gyönyörűség. Sic et beati resurgimus et futuri contemplatione etc. - így meg lészen mind az hogy a boldogságra feltámadunk, mind az hogy ezt a jövendő életet szemlélvén előre mintegy abban élünk. Proinde Socrates scurra Atticus viderit, nihil se etc. - Ezekre nézve am lássa amaz nyájjas tréfával Atticaban masokat gyönyörködtetni szokott Socrates mit tselekedett midőn magárul ezt mondotta hogy ő semmit sem tud, jóllehet előre magáról ditsekedve emlegette hogy Apollo ötett leg boltsebnek mondotta lenni. Ezekkel a szavakkal Octavius Caecilius egy új érvét támadja meg, teszi semmissé s cáfolja azt. Ezt Caecilius fentebb, a 13. fejezetben adta elő, ahonnan azt vonta le, hogy az isteni dolgokat nem lehet biztosan ismemi, ahonnan az akadémai filozófusok sem mernek a dolgokról semmi biztosat hangoztatni. Ezért maga a szerénység is azt parancsolná a keresztényeknek, hogy az isteni dolgokról szóló tanítással olyan nagy önbizalommal ne hetvenkedjenek. Ezt mondja Caecilius: Non tot ac tantis deliberantibus temere et audaciter in alteram partem ferenda sententia est etc. (ne mondjon vaktában és vakmerőén egyoldalú ítéletet, amikor annyi jeles ember sem tudott megállapodásra jutni) Az isteni dolgokról való efféle bizonytalanság első kezdeményezőjének Caecilius Szókratészt teszi meg, mert ő hirdette, hogy semmit sem tud. Tehát tőle indul el Octavius is a filozófusok említett tételének cáfolatában, s azt elveti mint hamisat, sőt Szókratész egyéb mondásaival és tetteivel összeférhetetlent. Ugyanakkor Szókratészt scurra Atticusnak nevezi, mely szót röviden magyaráznunk kell. Úgy tűnik a scurra a sequendo (követés) származéka, ebből az igéből sequerrae volt azoknak a neve, akik másokat tiszteletből nem megelőzni, hanem követni (sequi) szoktak, amint e mellett Festus tekintélye áll. A sequerrisböl összevontan lett a scurra főnév, mely sajátosan nem jelentett 472
