Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

alios colit. - Szerapis isten intésére, akit ez a babonáknak hódoló nép (ti. az egyiptomi) leginkább tisztel, (ford. Borzsák István) A többinél egy híresebb temploma állt ezen istenségnek Alexandriában, amelyről Sztrabón (17. könyv, 551. lap) azt írja, hogy ttoXXt| ápujTeia Ti|iü)|ievov - nagy vallási odaadással tisztelték. E név jelentéséről még nem jutottak egyetértésre a tudósok. Vannak, akik a görög nyelvből akartják levezetni, követve Nümphodóroszt Clemens Alexandrinusnál Sztrómata 1, 323.1. s a oopov - sír-ból vezetik le és az Apisz-ból, ki a szent bika volt, és akit halála után szokásos módon temettek el sírhelyre vagy sírba: ei? oopov; és ezért Szorapisznak hívták, mintegy Apisz ev oopw-nak. Azonban Paulus Ernestus Jablonski valószínűbben vezeti le egyiptomi szavakból, melyek oszlopok mértékét vagy nagyságát jelölik az egyiptomiak pantheonjában, 4. könyv 3. fejezet, 12. §. Bárhogy is álljon a dolog a név jelentésével kapcsolatban, az biztos, hogy a régi egyiptomiak e néven az alvilági napot tisztelték, mikor is az, nyilván az őszi és téli hónapokban, a félgömbön mélyebben fut végig. Innen Athenodórosz, ez a fölöttébb régi szerző Clemens Alexandrinusnál ezt mondja a Protreptikónban (32. lap), simulacra Serapidis in Aegypto conspicua esse colore coeruleo et nigricante - Szerapisz szobrai Egyiptomban sötétkék és feketéllő színben láthatóak. Macrobius pedig a Saturnalia 1. könyv, 19. fejezetben ezt közli, hogy az alvilági nap szobrait sötétkék színnel formálják. A felső Napot Ammónnak hívták. Ugyanis az égitestek voltak a bálványimádó vallás első s ősi tárgyai. Azonban mihelyt a görög származású királyok kezdték Nagy Sándor után Egyiptomot vezetni, az istenség ezen ősi ismeretét elhomályosították, amennyiben nem tüntették el teljesen. Ugyanis Ptolemaiosz Szótér az egyiptomi papok beszámolója szerint Tacitusnál (Korunk története 4. könyv 83-84. fejezet), a pontusi Szinopéből egy idegen isten szobrát hozatta el, mely Plútón jegyeit idézte fel, s hogy ezt annál inkább elfogadják az egyiptomiak, Szerapisznak nevezte, és ugyanazon a helyen, ahol Alexandriában vagy Rahatban Szerapisznak ősi tisztelete létezett, templomot építtetett számára, viszont néki Plútón hatalmát és szerepét tulajdonította. Ilyen értelemben vált ez ismertté a görög és a római szerzők előtt.. Innen fakad, hogy Julianus császár (4. beszéd, 136. lap) ezt mondja Plutónról: Hunc nos alio nomine Serapim vocamus, ut qui est aiSr/s' sub adspectum minime cadens, ad quem Plato sublimes ait evehi illorum animas, qui quam optime iustissimeque vixerunt. - Ezt mi más névvel Szerapisznak hívjuk, mint olyat aki aiSqs' szem elé legkevésbé sem kerülő, akiről Platón azt írja, hogy felszállván hozzá jutnak azoknak a lelkei, akik a lehető legjobban és igazságosabban éltek. Ennek az újabb Szerapisznak a tisztelete csodamód elterjedt a görögök és rómaiak között. Ariszteidész a Szerapisz ellen mondott beszédében előadja, hogy a Krisztus születése utáni 2. században csak Egyiptomban 42 templomát lehetett összeszámolni. Sőt római császárok is befogadták városukba ezt az

42