Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Ad vindemiam feriae iudiciariam curam (a szüreti napok felmentettek a törvényszéki munka alól) Az aratásnak és a szüretnek idejében szüneteltek a perek. Hogy milyen módon folyt a szüret, azt Varra elmondja az I. könyv 54. fejezetében valamint Cato a 62. fejezetben: lites forenses cessebant - A jogi perek ekkor halasztódtak: Plinius Vili. könyv 21. levél, lulio mense quo maxime lites interquiescunt. - Julius hónapban, mikor a pereskedések leginkább szünetelnek, (ford. Muraközy Gyula) Statius, Erdők IV. köny, 4. 40 sk.: Messesque reversae dimisere forum. /S a Fórumra se gyűlnek/ mert ismét aratunk, (ford. Muraközy Gyula) Ulpianus is azt írja a Pandecta-ban7, az első törvényben a szünetekről, hogy Marcus Antoninus törvénye tilalmat hirdetett ki. Senki ne kényszerítse az aratás és a szüret idején ellenfelét arra, hogy a bíróság elé járuljon. Suetonius viszont az Augustus életrajz 35. fejezetében elmondja, hogy ő leszögezte, ne legyen kötelező szeptember és október hónapban a senatusba jönni. Cyprianus tanúskodik arról, hogy ez Afrikában is érvényben volt. A Donatushoz írt levélben: Indulgente vindemia solutus animus in quietem, solemnes et statas indutias anni fatigantis sortitur - Mivel a szüret kedvez, feloldott lelkem a nyugalomra és a fárasztó év ünnepélyes és kitűzött szünetére kap lehetőséget. Ebben az időben visszavonulást kerestek, hogy az isteni dolgokról annál inkább nyugodtan tudjanak gondolkodni, (törlésben: Szerapisz képmása kétségkívül az Apis ev aopo-ból származik, azaz az Apisz bika tárban való elrejtéséről és elhelyezéséről. Julianus ezt mondja erről az istenről: mi Plútót más néven Szerapisznak hívjuk, mint olyat, aki AiSris’ a szem elé legkevésbé kerülő, akiről Platón azt mondja, hogy hozzá emelkednek azoknak a fenkölt lelkei, akik a lehető legjobban és legigazabb módon éltek.) Post aestivam diem in temperiem semet autumnitas dirigebat (Mikor a forró nyári napokat a hűvösebb őszi időjárás váltja fel) A dies szó itt egyetemes értelemben szerepel, és sok napra terjedő időt jelent. A temperies a tempus-ból van, melynek a genitivusa a régieknél temperis volt, mint pignus, pigneris. Ezt a formát használta Plautus a Perzsában 5. felvonás 1 (16) Mi hi istinc temperi sero est,- most hamarost késő (ford. Devecseri Gábor) Hogy így ragozták ezt a szót, a belőle eredő származékok is mutatják: tempero és tempestas. De a későbbiek az e-t o-ra váltva így mondták: temporis és pignoris. Egyébként a tempero és a temperies a keveredést és az új minőség bekerülését jelöli gyakran. Ebből a vinum aqua temperare (a bort vízzel vegyíteni) bizonyítottan jó latin, Plinius (A természettudomány története) 13,2 ezt mondta: temperare unguentum (keverni a kenőcsöt). Az időjárásról Cicero Az istenek természete 2,19-ben ezt mondta: Solis accessus et recessus et frigoris et caloris 7 különböző jogtudósok gyűjteménye, melyet Iustinianus állított össze 40
