Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
megbüntetik őket, ahonnan a supplicium hol könyörgést, hol büntetést jelent. Sallustius a Catilinariában, 52, 29. Non votis, neque suppliciis muliebribus auxilia deorum parantur. - Ámde nem könyörgéssel, se nem nőies sopánkodással szerezhető meg az isteni segítség, (ford. Cserép Józsefi A sanctus a sagio-bői származik, ahonnan a sagmentum és a sactus, mint a mago-ból vagy a magis-bó\ a magnemtum és a mactus. Ehelyett a későbbiek n beszúrásával sancio-1 és sanctust mondtak, mert a q igen gyakran c-ba megy át. A sagio ige Scaliger véleménye szerint etruszk eredetű, első jelentésében valamit az istenek használatára vér ráfröcskendezésével adni és fölszentelni. Az ilyen, isteneknek szentelt szent adományokat nagy tiszteletben és megbecsülésben tartották, ezeket világi célra fordítani meg-nem-engedett és főbenjáró dolognak vélték, innen eredtek a sancio és sanctus szavak másodlagos jelentései. Ekkor sérthetetlent jelent, melyet bántani nem lehet. Ebben az értelemben mondta Livius azt, hogy Fides iudiciorum sancta - a bíróságok szent hitele, 8. könyv, 36. fejezet, in ea űrbe ubi nec pudicitia nec libertas sancta est - abban a városban, amelyben sem a szemérem, sem a szabadság nem szent, 3. könyv, 52. fejezet. Innen a követeket is sanctus-nak mondják. Valójában iancto-oknak mondják nemcsak azokat, akiknek a személye sérthetetlen, hanem azokat is, akiknek élete és erkölcsei romlatlanok és érintetlenek a bűnök ragályától. Cicero A szónok 1, 52. Illo vero integrior, neque sanctior. - Nála senki érintetlenebb sem szentebb nem volt. A Deiotarius érdekében 7. fejezet: ex hominis gravissimi et sanctissimi disciplina - a legkomolyabb és legszentebb ember tanításából. Szemérmes és tiszta nőkről is használják, Phaedrus 4. könyv, 2. darab 29. Simul adspexit filium sanctamque uxorem dormientem in cubiculo - Mihelyt megpillantotta fiát és feddhetetlen feleségét, amint a szobában aludt. A mi Minuciusunk is ebben az erkölcsi értelemben mondja azt, hogy sanctus vir (feddhetetlen férfi). Desiderium a desidero-ból, mely ismét a sidus-ból bármely égi csillagból. A régiek számára elfogadott vélemény volt, hogy az égi csillagok bizonyos, hol üdvös, hol halálos hatást bocsátanak ki a testekre és a hold alatti dolgokra. Ezt ők siderare és sideratio névvel mondták. Julius Firmicus 4. könyv 19. fejezet: haec tamen omnia licet a malo signata fuerint talis siderationis influxu, benevolarum stellarum ut plurimum testimoniis minuuntur - Jóllehet ezek mindannyian az efféle csillagállás gonosz hatása jegyében történnek, a jóindulatú csillagzatok tanúbizonysága szerint a legtöbb esetben kisebbednek. A görögök ezt aorpoßoXia-nak és aorpoßoXiap.os'-nak, a csillag ütésének hívták, innen Theophrasztosz azt 34
