Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
kezünket fölkapva szemünket befedjük. Mások pedig a praestringendo-bó\ vezetik le: a szemnek élét elveszik. Nem csoda, hogy az r-1 meg az n-1 elhagyják, mivel ez egyrész más szavakban is láthatólag megesik, másrészt, maga az analógia megengedi ennek elhagyását, így a peiero (hamisan esküszöm) a periuro-ból van, de az r elhagyásával, továbbá a stringo az egyszerűbb strigo-ból van, mint ahogyan a tango a tago-ból. Bármelyik levezetés tetszik is azonban, az értelme és jelentése ez lesz: delusiones ac fallaciae - ámítások és csalások, melyeket görögül Oaugara-nak neveznek. Ide tartozik az, amit Florus beszél el a 3. könyv 19. fejezetében, hogy a rabszolga Eunus őrjöngő rohamot színlelve egy tűzzel és kénnel megtömött diót tett a szájába, hogy finoman kifújva úgy tűnjék, hogy isteni lángot bocsát ki szavai közepette. Ezt Florus miraculum-nak vagy Gcnjga-nak nevezi. Innen valami hasonlót tulajdonított szerzőnk a mágusoknak, amikor azt mondta róluk, hogy praestigias edere - szemfényvesztést művelnek. Ezt a szót átviszik a szónoklatra is; és Cicero A legfőbb jóról és rosszról 4. fejezetének 27. pontjában ezt mondta, hogy praestigias verborum - szóbeli szemfényvesztés, azaz csalás. Eorum magorum et eloquio et negotio primus Hostanes etc. - Ezek közzül a mágusok közzül aki mind bolts beszedere, mind pedig az ő boltsessegeknek kezdetere nézve legelső volt, Hostanes, mind az igaz Istent erdemlett tisztelettel tisztelte, mind pedig az angyalokat, tudnillik ennek az igaz Istennek a szolgait es követeit, ez tudta azt, hogy ezek az Isten tiszteletének okáért ő környüle udvarolnak és hogy tsak az ő intesere es tekintetére is meg ijjednek es reszketnek. Hostanes egyike volt a perzsák leghíresebb mágusainak vagy bölcseinek. Némelyek úgy közlik, hogy Zoroasztert korban megelőzte és az ő tanára volt. Ez a Zoroaszter pedig az ősi perzsa bölcsesség elsőrangú megújítója lett, és hogyha Hostanes volt a tanítója, akkor a mi Minuciusunk méltán mondhatta, hogy e dologban, azaz a mágikus bölcsesség tanulmányozásában az első volt. Ennek ellenére az is világos, hogy ez után az első Hosztanész után más mágusok is viselték ezt a nevet. Egyet említ Plinius a Világtörténet 30. könyve 1. fejezetében, ez Xerszész idejében élte világkorát, s a mágikus tudomány nagy hírét szerezte meg Görögországban. Ő ugyanis ezt mondja: primum ut quidem inveniatur de magia commentatum Osthanam, Xerxem regem Persarum bello quod is Graeciae intulit comitatum, ac velut femina artis portentosae sparsisse obiter insecto, quacumque commeaverat mundo. Hunc maxime ad rabiem, non aviditatem modo scientiae eius Graecorum populos egisse. - Először, már ahogy megtalálható, a mágiáról Osthanas gondolkodott, aki Xerxész királyt 339
