Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
Attamen ista ipsa superstitio Romanis dedit auxit fundavit imperium - De azt mondod, hogy ez a babonás isteni tisztelet az mindazon áltál a mely szerzetté a Romaiaknak a birodalmot a melly azt öregbitette es amely azt ugyan meg fundalta vagy meg erössitette. Cum non tam virtute quam religione et pietate pollerent - Mint hogy katonaságok es hadi erejek nem annyira volt nekiek mint vallasbeli buzgosagok es kegyességek. Ezekkel a szavakkal a pogány Caecilius Natalis ellenvetése kerül elénk röviden, amelyet fentebb az egész VI. fejezet során képviselt. Octavius a továbbiakaban azt az érvelési módot fogja követni, hogy Caecilius már előzőleg tett ellenvetéseit felidézi, elénk állítja s magvasan és összefogottan felel rájuk. Hogy erre mit hoz fel, azt kell most megvizsgálnunk. Nimirum insignis et nobilis iustitia Romana - Tudniillik ama jeles es nemes Romai igassagis szintén az annak a birodalomnak az eleitől fogva elkezdödöt. Az auspicata est iustitia ahelyett áll, hogy cepit iustitia (kezdődött a jogszolgáltatás), most ugyanis ez az ige deponens, az auspex, auspicis főnévből származik, amit az urá-ból és a spex többes számából állítanak össze, avium és spex\ és azt jelöli, aki a madarak megfigyelése és vizsgálata alapján, mármint az ő repülésükből és énekükből, az eljövendő dolgok kimenetelére adott feleletet a hozzá tanácsért jövőknek. Görögül oiuvoaKOTTOS-nak (madárvizsgálónak) nevezték. Eredetileg valami effélét csinálni, ezt jelenti az auspicor ige, így használja Livius a 27. könyv 16. fejezetében. Fabio auspicanti, prius quam egrederetur ab Tarento, aves semel atque iterum non addixerunt. - Fabius Tarentumból való elutazása előtt madárjóslatot kért, s a jósjelek ismételten kedvezőtlennek mutatkoztak, (ford. Muraközy Gyula) Mivel pedig valaha sem magán- sem nyilvános dologba nem kezdtek, csak úgy, hogy madáijóslatot tartottak, az auspicium és auspicor szavakat kezdték használni bármely dolog kezdetére és kiindulására, ahelyett, hogy incipere, ordiri aliquid (kezdeni valamit, belekezdeni valamibe). így írja Claudianus A Honorius consulságáról szóló költeményében (4. l.skk.) Auspiciis iterum sese regalibus annus Induit, et nota fruitur iactantior aula. Ölti az év immár a királyság kezdeti díszét, s büszkébb már a dicső palotánál, szólhat a néphez. 45 45 Sinai kézirata itt tér vissza az általános tagoláshoz. XXV. fejezet45 308
