Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
szükségéből vezethetjük le legvilágosabban annak a szügségszerűségét, hogy megismerjünk bármely isteni és magasztos dolgokat is. Utrum elementis concretus (vajon elemekből alakult-e) Az elementumokat (az elemeket) mintegy almeritumoknak (növekményeknek) nevezik, mert ezekből állnak össze a testek és a természeti dolgok anyagai. Ezek pedig általában a következő négy közismert elem: ignis (tűz), aer (levegő), aqua (víz), terra (föld). Ezeknek felelnek meg az elsődleges tulajdonságok: calor (hő), frigus (fagy), humilitas (nedvesség) és siccitas (szárazság). így jelöli tehát azt az alapelemet vagy azt a kezdetet: crroiiceiov-t amiből a vegyes test áll mintegy egyszerű részből, amelyet nem lehet különböző testekre osztani. És ezt az értelmet használja itt, a mi ezen helyünkön. De az efféle alapvető kezdeti testek jelentésétől átviszik ugyanezt a szót bármely dolog kezdetére és kiindulópontjára. így mondta luvenalis, hogy vitiorum elementa - a bűnök kezdetei és Ovidius a Római naptár, 3. könyv, 179. /sk./. Parva fuit si prima velis elementa referre, Roma Róma kicsiny volt még, ha idézed a régi időket (ford. Gaál László) Sőt a megismerés alapvető segítségeit a betűket is elementumoknak hívja Horatius a Szatírák 1. könyve 1. szatírájának híres (25. sk) versében.- Ut pueris olim dant crustula blandi Doctores elementa velint ut discere prima.- némely tanító a mihaszna kölyöknek édességet ad, azt hívén, majdjobban igyekszik0... (ford. Bede Anna) Ut nisi divinitatis rationem diligenter excusseris nescias humanitatis (hogy hacsak az istenség természetét nem fürkésszük gondosan, nem ismerjük meg az emberi természetet sem) Elvont dolgokat teszünk a konkrétak helyére úgy, hogy ez legyen az értelme: ha valaki nem ismeri meg először Istent, nem ismerheti meg az embert, hogy milyen és milyen állapotban van, tehát önmagát sem képes megismerni. Hogy ezek össze vannak kapcsolódva és egymáshoz vannak láncolva, helyesen figyelmeztetett Octavius. Ugyanezt fejezte ki Clemens Alexandrinus, Paedagogicus 1. könyve 1. fejezetében: fjv apa áis eouce, TravTwv p.e-yuJTOV iraGripartoy, to yvcovai áuTov. éairrov yap tls eav ywori 0eov eicreTai, 20 a műfordításban nyoma sincs a kívánt szónak; szó szerint: "... hogy szívesen tanulják az első alapvetéseket" 180
