Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

melyeket Caecilius az V. fejezetben19, a 7. lapon mondott. így mindenkinek fel kell háborodnia azon és fájlalnia kell azt, hogy néhányan, méghozzá a tudományokban műveletlenek, vakmerőek.

Sciat omnes homines sine delectu... - Tudja meg minden emberek minden válogatás nélkül akarmely idejekben, nemben vagy méltóságban legyenek azzal a tehetséggel bírnak hogy okoskodhatnak es a dolgok felöl értekezhetnek. E szavak kapcsán csak azt jegyezném meg, amit a továbbiakban is hasznos lesz megjegyezni, hogy mind a többi egyházatya, mind aztán a mi Minucius Felixünk is bizony a természeti értelem és a kinyilatkoztatás határai között nem elég pontosan tett különbséget, hanem azokat gyakran összekavarták, a természetes értelemnek tulajdonítva azt, ami egyedül a kinyilatkoztatásé volt. így itt is, valamint a következőkben a keresztények azon tettének okához, hogy az Istenről az ő gondviseléséről, az örök életről szóló bizonyítékról és egyéb dolgokról beszéltek, onnan közeledett, hogy a keresztények részesei az érzékeknek és az értelemnek, így tehát az érzékekkel, vagy a természetes értelemmel tanulták ezt meg a keresztények. Ugyanis ezt megtették volna a pogányok is, akikben megvolt a természetes ész használata. Am ezt az isteni kinyilatkoztatásból kapták, melyet Krisztus apostolai által megadott a világnak. Tehát a keresztények esetében tanításuk megváltásához való serénységüket és készségüket onnan kellett volna levezetnie, hogy ezt a tanítást az Istentől közvetlenül kapták. Ami egyrészt nyilvánvaló jegyekből evidens bármilyen, akár egyszerű és műveletlen embernek is, nem csodálatos, hogyha ezt egyes emberek nagy állhatatossággal hirdetik, és az ezzel ellentétes felfogásokat cáfolják.

Nec fortuna nactos sed natura insitos esse sapientiam - Nem valami történetből vagy szerentseböl kaptak a böltsesseget hanem a termeszei oltotta azt ő belejek. Az

insitos melléknév teljes joggal gyanús, hogy vajon Minucius ezt így tette-e ide. Meglehet ugyan, hogy a kézzel írt kódexek ezt állandóan így írják, mégis bizonyos, hogy az a szerkesztés, amiben van, nem ép. Ugyanis ez az ige szenvedő, és olyan dologra használják, mely cselekvést, vagy eszközt jelent, és természete alapján ablativust követel. Vagy ennek kell állnia, hogy natura insitos esse sapientia - a természet maga oltotta be őket bölcsességgel, vagy, ahogy más kiadások javították, azt kell imi, natura indeptos esse sapientiam - a természet jóvoltából szerezték meg a bölcsességet.

19 lásd a ... lemmához fűzőiteket

175