Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
megemlítjük. Ahol tehát - fenti két eset kivételével - nem szerepel fordító neve, önálló fordítási kísérletet olvashatnak, kérjük, ne vegyék zokon a fogyatékosságokat, ezekért helyenként a metrikai kényszert okolhatnák, nézzék az illusztrációs jószándékot. Továbbá meg kell jegyeznünk, hogy a műfordítások megoldásaival nem minden esetben értünk egyet; e véleményünknek azonban csak akkor adtunk hangot, amikor valamilyen szó, fordulat a megértést gátolta, vagy nem látszott méltónak Sinai színvonalához. Érdekes megfigyelni, hogy a görög szövegeket legtöbbször Sinai latinra fordítja (Homérosz esetében, ahol létezik ilyen - metrumhű latin műfordítást idéz, máshol a bázeli bilingvisben található prózai parafrázist adja, hivatkozásainak görög szövegét csak egy-két esetben hagyja el). Ezek a latin fordítások igen pontosak és tanulságosak, ezért is hagytuk meg őket a magyar fordítás szövegében. A szerkesztés igyekszik - mint ez már a belelapozáskor látszik - minden tekintetben segíteni az olvasót:- A lemmák (és ezek Heidl-féle fordításai) kövérrel vannak szedve- Sinai korabeli nyelvállapotot tükröző fordítása Book antiqua betűtípussal (amennyiben ezek lemmák, szintén kövérrel).- A latin auctorok valamint mind a görög mind a latin szövegfordítása kurzívon van szedve.- Ezen felül Arial Narrow betűtípussal tűnik ki a szövegből a felvonultatott nagyszámú auctor és kiadó neve. Gondot okozott a tulajdonnevek magyar helyesírása. Sajnos, itt lehetetlen volt az egységesítés. A görög nevek írásánál az érvényes magyar helyesírás, a fonetikus átírás szerepel: Homérosz, Püthagorasz, Platón, Zénón stb. viszont ezek a latin szövegben, s néhány magyar fordítónál is latinos alakban szerepelnek (Homerus, Pythagoras, Plato, Zeno stb.) más fordítóknál, s magánál Sinainál is a legkülönfélébb alakokban. Az egyházatyákat akkor is latinosán írtuk, ha ők görögül írták műveiket. A helyneveket, ahol csak lehetett magyarosan írtuk: Athén, Egyiptom, Mezopotámia stb. A legfurcsább lehet az olvasónak, hogy a görög istenek a szövegekben mind latin névvel szerepelnek: Iuppiter, Ceres, Diana stb. (Zeusz, Démétér és Artemisz helyett, csakis a görög 11
